A fiatal fák és a tizenhétezer önkéntes városa

• Érzékelhető a klímaváltozás a budapesti fák egészségi állapotán?
• Igen, egyértelműen! A közterületeken nagyjából egymillió fa él, ebből közel száztízezer a fővárosi önkormányzat tulajdona. Ezt a tízszázalékos hányadot ismerjük, ebből tudunk extrapolálni. A „saját” faállományunk kapcsán azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt néhány évben szintet lépett a klímaváltozás, gyakorivá váltak a rendkívül aszályos nyarak, amikor akár egy hónapra elmarad a csapadék, és súlyos légszárazság alakul ki. Ez az időszak nagyon igénybe veszi a fákat, drasztikusan rontja az egészségi állapotukat.
• Mérhető ez a változás?
• Ötös skálán szoktuk osztályozni a fák egészségi állapotát, a gyökérzet, a gyökérnyak, a törzs, a lombkoronaalap, valamint a lombkorona vizsgálata alapján. Néhány év alatt az általános egészségi állapotuk – az egyébként sem túl acélos 3-as szintről – 2,7-re esett vissza. Mindeközben a fák fenntartásának gyakorlata nem változott szignifikánsan, sőt a FŐKERT nagyjából a betervezett locsolási mennyiség százhatvan százalékát teljesítette ezeken a nyarakon. Az ilyen mértékű légszárazsággal azonban nem lehetett mit kezdeni.

 

A fővárosi idős fák negyven százalékát elveszíthetjük

• Mely fajok a romlás vesztesei?
• A kerttulajdonosokhoz hasonlóan azt tapasztaljuk, hogy például a fenyők, vagy a nyírfák fokozatosan „kikopnak” a fővárosból, mert egyáltalán nincsenek hozzászokva genetikailag a szárazsághoz. Elsősorban a fiatalabb fák vannak veszélyben, amelyek még nem gyökeresedtek mélyre, nincs kapcsolatuk a talajvízzel. Emellett megkezdődött egy másik kedvezőtlen folyamat is: erőteljesen hanyatlik az elöregedő faállomány egészségügyileg instabilabb része. Ezek a trendek tíz éven belül azt is eredményezhetik, hogy az idős faállományunk negyven százalékát elveszítjük, ami az utcaképben és az árnyékoltságban is szembetűnő negatív változást hoz.
• A kertekben is tapasztaljuk, hogy a melegedéssel új kártevők jelennek meg.
• A klímaváltozás hatására már régebben itt van nagyon sok dél felől érkező kártevő és betegség: a vadgesztenye-aknázómoly mellett a platánoknak most már hat ilyen betegségét ismerjük. A folyamatnak abban a szakaszában vagyunk, amiben a kártevők már megérkeztek, de a természetes ellenségeik még nem. A legújabb jövevény a kőrisvész nevű gombabetegség, amely a kőriseink gyökérzetét támadja meg. A károsítás csak akkor érzékelhető, amikor a látszólag egészséges fák váratlanul kidőlnek. A legnagyobb veszélyben az észak-amerikai eredetű változatok vannak, például az Andrássy út külső szakaszán, ahol a pusztuló példányokat fokozatosan cseréljük ellenállóbb déli ostorfákra. A kártevők miatt a legtöbb kőrist törölni kellett a várostűrő fák listájáról.
• Megfordíthatók még ezek a negatív folyamatok?
• Keressük a módszereket, amikkel enyhíteni lehet a klímaváltozás hatásait, de ha nagyobb odafigyeléssel meg is tudjuk őrizni a leromló fák egy részét, biztosan átcsúszunk abba a korszakba, amiben Budapest a fiatal fák városa lesz. Megkerülhetetlen a felelősségünk, hogy ha egy-egy fa veszélyessé válik, akkor az emberéletet és a vagyonbiztonságot kell szem előtt tartanunk, nem dönthetünk másképp. Viszont el kell gondolkodnunk, hogy jó-e az a módszer, ahogy most ültetjük a fiatal fákat. A cél az lenne, hogy átmentsük a főváros zöld vagyonát a következő generációnak, és a telepítéskor legalább 50 éves átlagéletkorral számolhassunk egy-egy városi fa esetében. Nagyon rossz hír, hogy az elmúlt tíz év erőfeszítései ellenére a budapesti fák átlagéletkora most csak 25 év, és a klimatikus prognózisaink sem jók.

 

A speciális festék nem okoz károsodást a fákban

• Hogyan javítható az elültetett csemeték életkilátása?
• Megteszünk mindent, hogy ezek a fák ültetés után be tudjanak gyökeresedni, ezért ettől az évtől kezdve több változtatást is bevezetünk. Például az első osztályú előnevelt fák mellett erdészeti csemetékkel is dolgozni fogunk, amelyeket erdészeti módszerekkel kezelünk, mert azt tapasztaljuk, hogy ezek jobban alkalmazkodnak, mint a gyakran Nyugat-Európából behozott, idős és nagy előnevelt fák, amik egészen más klímaviszonyokhoz szoktak. Fontos változás, hogy eggyel kisebb – 14/16-os törzskörméretű – fákat használunk majd az eddigi 16/18-as helyett, mert a fiatalabb növények kisebb ültetési sokkot szenvednek el, és hamarabb indulnak növekedésnek. Bevezetjük továbbá a fák kérgének fehérre festését, ami a közhiedelemmel ellentétben nem mésszel történik, hanem speciális festékkel. Ez öt-hat évig megmarad, és nem okoz károsodást a fában.
• Mi a fehér szín előnye?
• A világos törzs azzal segít, hogy csökkenti a hőhullámok és az akár évszakos – nyári-téli –, akár napszakos – nappali-éjszakai – hőmérséklet-különbségek hatását. A fiatal fák úgynevezett héjaszás jelenségét a nagy hőingás okozza, ami miatt a vékony kérgű növények hosszában megrepednek, ezáltal hatalmas sérülés keletkezik a szállítószövetekben. A fehér kéreg nem annyira melegszik fel, később indul be a nedvkeringés, kitolódik a rügyfakadás, és ha a kora tavaszi, melegebb időszak után lehűlés jön – adott esetben hó vagy fagy –, akkor sincs károsodás.
• Hogyan javítható a fák száradó talajának vízháztartása?
• Ez évtől „terpeszállásba” igazítjuk az új fák karóit, ami sokkal nagyobb stabilitást biztosít a növényeknek. Ráadásul, mivel a karók töve messzebb kerül a törzstől, az alattuk lévő tányér 60 literes befogadóképességét 150 literre tudjuk növelni. A párologtatás csökkentése érdekében a tányéron belül komposztot, mulcsot, ágaprítékot és fadarálékot terítünk legalább tíz centiméter vastagságban, ami a gyomok terjedését is visszaszorítja. Magát az ültetőgödröt az eddigi 1,5x1,5x1 méterről 2x2x1,2 méterre növeljük, és teljes talajcserét hajtunk végre minden ültetés előtt.
• Milyen talajkeveréket használnak?
• Nem hagyományos termőfölddel töltjük fel a gödröt, hanem úgynevezett szerkezeti talajjal, ami felerészben természetes salakot tartalmaz. Ez a barnakőszénbánya külszíni fejtésénél a meddőben található anyag nagyon jól megtartja a vizet, levegős a szerkezete, és hosszabb idő alatt sem tömörödik össze, nem válik levegőtlenné. Sok ásványi anyagot tartalmaz, ami tápanyagként szolgál a gyökérzetnek. A keverékbe kerül még komposzt és mikorrhizakészítmény, ez segíti a gyökérfejlődést, és élénkíti a talajéletet. A fák általában szimbiózisban élnek fonalgombákkal, amelyeket hiába keresnénk a budapesti, majdnem halott talajokban. Nekünk kell életet lehelni a földbe.
• Miben tudunk segíteni mi, lakók?
• A FŐKERT sokszor küzd kapacitásgondokkal, különösen nyáron, a szabadságolás időszakában. A fővárosiak abban tudnak segíteni, hogy csatlakoznak a tavaly elindított „Önkéntes Vízadás” kampányhoz, ami kifejezetten a frissen ültetett fáinkat célozza. Váratlan sikerként éltük meg, hogy a Beeco okostelefonos alkalmazáson keresztül tizenhétezren regisztráltak Budapest-szerte, és örökbe fogadtak egy-egy fát, amelynek naponta néhány vödör vizet juttattak. A FŐKERT egy-egy fához általában hetente kétszer ér oda, de aszálykor ez kevés, így rendkívül sokat számít, hogy a civilek nedvesen tartják a talajt. Május végén az idén másodszor hirdetjük meg ezt a programot, és ismét bízunk a lakók segítségében. Nagyon inspiráló, hogy ennyien mellénk álltak az első évben – amiben oroszlánrésze volt a 10 millió Fa közösség önkénteseinek. Természetesen a résztvevők most is számíthatnak jutalomkuponokra és társaikra.

 

Minden kivágott fát pótol a FŐKERT a XII. kerületben

• Azt tapasztaljuk, hogy intenzív munkák helyszíne a Városmajor. Mi történik a parkban?
• Nagy erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy veszélymentessé alakítsuk a Városmajort, amelyről kevesen tudják, hogy a világ második legrégibb közparkja. Egyesével megvizsgáltuk az összesen több mint ezer fát. Megállapítottuk, hogy az állomány hozzávetőleg tíz százaléka azonnali beavatkozást igényel. A veszélyes állapotú fák kivágása mellett további egytized menthető, de csak komoly ápolási munkákkal, amiket lombfakadásig, a költési időszak kezdetéig elvégeztünk. Igyekeztünk széles körben kommunikálni a történéseket, sétákat szerveztünk, bemutattuk a korhadt, üreges fatörzseket. Úgy tapasztaltuk, hogy mindezek hatására a környékbéliek igen megértően viszonyultak a munkálatokhoz.
• A kivágott fákat pótolják, ugye?
• Minden kivágott fát pótlunk, de nem minden fát a Városmajorban. Ennek az az oka, hogy itt még így is nagyon nagy a faállomány sűrűsége. A kieső, csenevész koronájú fák után maradó csekély léket a szomszédos koronák sokszor hamar begyógyítják, egy újonnan beültetett csemetének esélye sem lenne felnőni. E szakmai megfontolásokat követve a tizenkettedik kerületen belül keresünk más helyszínt az új fák egy részének.
• A kommunikáció a holtfák helyben tartásáról is szólt. Ezt hogyan kell elképzelni?
• Egyes kivágandó fák törzsét mintegy kétméteres magasságban vágtuk el, így egy „elefántláb” ott maradt, amelyben megtelepszenek a különböző gombák, beköltöznek a szarvasbogár és más védett fajok. Vannak kivágott fák, amiknek a használható részeiből a kutyafuttatókban agilityeszközöket készítünk, vagy ülőfelületeket alakítunk ki, esetleg holtfasövény építésére használjuk fel a parkban. A koronák redukálásából származó gallyakat, ágakat pedig ott helyben feldaráljuk, és talajtakarásra hasznosítjuk. Több idős, 80-100 éves fát körbekerítettünk alacsony akáckerítéssel, hogy a lombkorona alatti talajterületet megvédjük a tömörödéstől. Az akár húsz-harminc méter átmérőjű elkerített részekbe fadarálékot és lehullott lombot terítünk el. Ennek a máshol már bevált eljárásnak televényképzés a szakmai neve, a célja pedig szintén a talajélet élénkítése. Egy kis odafigyeléssel évtizedeket tudunk adni a legértékesebb idős fáknak.

Barta István

 

Bardóczi Sándor (1973) okleveles tájépítész mérnök, címzetes egyetemi docens, szakújságíró. Szakterülete a táji-természeti örökségvédelem és a városfejlesztés. Budapest főtájépítészeként 2019 óta a főváros zöldhálózatának fejlesztéséért felel. Az „Év Tájépítésze” lett 2022-ben. Szabadidejében szívesen utazik, szabadtéri sportokat űz, asztalosmunkát végez, de érdekli a filozófia és a (bor)gasztronómia is.