Csillapítani kell az átmenő forgalmat!

Minden nagyvárosban állandó problémát okoz a közutak túlterheltsége. A folyamatos dugók nemcsak a napi ügyek intézését nehezítik, hanem jelentősen növelik a környezeti terhelést, ami kihat a lakosság egészségi állapotára. Nincs ez másként Budapesten sem, ahol a belváros mellett a külső kerületek különösen érintettek – köztük a Hegyvidék is. A XII. kerület szó szerint szenved az átmenő forgalomtól; elsősorban a reggeli órákban és a munkaidő végeztével rendkívül élénk közlekedés tapasztalható a bevezetőutakon.
Az utóbbi években már napközben sem ritkák a forgalmi dugók, szinte megszokott látványt jelentenek a folyamatos kocsisorok. Ráadásul mindez korántsem csak a főutakat érinti, az egérúteffektus a Hegyvidéken is érvényesül: a gyorsabb haladás reményében az autósok, alternatív útvonalakat keresve, egyre többször használják a lakó- és pihenőövezeteket összekötő mellékutakat.
A szakértők szerint mielőbb meg kell szüntetni ezt az áldatlan és egyre romló állapotot. Erről beszélt lapunknak Szálka Miklós szakmérnök, a Hegyvidéki Útfejlesztési Testület (HÚT) vezetője is, aki azt hangsúlyozta, hogy tartós eredményt a szomszédos kerületekkel összefogva lehetne elérni, de addig is tenni kell a XII. kerületi polgárok életét megkeserítő, túlzott átmenő forgalom távoltartása érdekében.
A szakember szerint Budaörs felől a Törökbálinti úton és a Budaörsi úton, majd ennek folytatásaként a Németvölgyi úton és az Alkotás utcában, továbbá Telki, Budajenő, Budakeszi felől a Budakeszi úton áramlik be reggelente az agglomerációs forgalom. Ezek az útvonalak jelentik a fő csapásirányokat. Ennek oka a százezrekben mérhető kiköltözés, ugyanakkor a főváros intézményeihez, iskoláihoz, munkahelyeihez maradó kötődés. Azaz a saját ház, a jó levegő kedvéért sokan elmentek Budapestről, ám annak szolgáltatásait továbbra is igénybe veszik.A kiköltözéssel nem járt együtt a megfelelő közlekedési infrastruktúra kialakítása, vagyis elmaradt mind a közösségi, mind a közúti közlekedés fejlesztése. A metróhálózat rosszul tervezett belvárosszéli végpontjai és főleg a kötöttpályás közlekedési vonalak hiánya miatt a fővároson kívüli utazások mintegy 70 százaléka személygépkocsival történik. Mindehhez nem kis mértékben járul hozzá a Budapesten belüli, szomszédos II. és XI. kerületek közötti egyéni utazások egyre emelkedő mennyisége, ami a XII. kerületet terheli a nem kívánt átmenő forgalommal.
A Hegyvidék 20. századi városfejlesztését a „nőtt” jelzővel lehet jellemezni – magyarázta Szálka Miklós –, mivel néhány kivételtől eltekintve nem történt meg a fontosabb főforgalmi, forgalmi úthálózat megfelelő szabályozási szélességű kiépítése. A lakó- és sokszor még a gyűjtőutak is az egykori dűlőutak helyén az akkori szélességükkel maradtak meg, a beépítést nem előzte meg az úthálózat megfelelő szélességgel történő „kiszabályozása”. Később, a lakóterületek beépülésével, már nem volt lehetőség az elmaradó szélesítések megvalósítására, mert azok a kialakult tulajdonokat, esetleg a nehéz hegyvidéki terepviszonyokat érintették volna. Nyugat-Európában, a tervezett beépítés intenzitására való tekintettel, egy-egy terület beépítése a közlekedési és közmű-infrastruktúra kiépítésével kezdődik.
Nálunk a fejlődés fordított sorrendjének következtében és a fejlesztések elmaradása miatt a közlekedési főhálózatról kiszoruló, megnövekedő forgalom az erre alkalmatlan, szűk gyűjtő- és lakóutcákba terelődik. Hozzá kell tenni, hogy ez a helyzet kisebb-nagyobb mértékben Európa szinte minden nagyvárosában jelentkezett. Hollandia volt az első, ahol különleges szabályozással sikerült megállítani a folyamatot – emlékeztetett a HÚT vezetője, aki kiemelte: a lakók élet- és környezeti minőségét jelentősen rontja az átmenő forgalom.Annak érdekében, hogy a lakóterületek élhetők maradjanak, és az ott élők újra kellemes környezetet élvezhessenek, a Hegyvidék vezetése határozott lépéseket akar tenni, elsőként a „területidegen” átmenő forgalom kiszorításával. A forgalomszabályozási eszközök alkalmazása – például az egyirányúsítás, a megfelelően kialakított forgalmi rend, a behajtási korlátozások – mint a célnak megfelelő eszközök akár egy-egy időszakra, vagy egész napra vonatkozóan rendelkezésre állnak a forgalomtechnikai szakmában, és kellő átgondoltság után bevezethetők.
A Waze navigációs programrendszer segítségével – amit sokan használnak – kiszűrhetők azok a kis lakóutcák, ahol túl nagy a forgalom. E célból a kerület határánál lévő belépőpontok egymás közti kapcsolatait, valamint a fontos belső célpontok közötti kapcsolatokat kell felülvizsgálni. Erre széles körű felmérés kezdődött, és majd az eredmény birtokában lehet meghatározni a negatív hatásokat kiküszöbölő beavatkozások módját.

mm.