A városi méhlegelő-kutatás meghatározó bázisa a Hegyvidék

A növények és a beporzó rovarok közötti kapcsolatok ma még kevéssé ismert világába ígért betekintést a Hegyvidéki Zöld Iroda által szervezett legutóbbi ismeretterjesztő előadás. Szigeti Viktor, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa a saját eredményeit mutatta be, amik egy védett faj, a kis Apolló-lepke és a táplálékát szolgáltató vadvirágok közti bonyolult viszonyrendszert hivatottak tisztázni.
A kutatás során a Visegrádi-hegység rétjein egyesével megjelölték az alig néhány napig repülő lepkéket, és feljegyezték fontosabb adataikat, majd megfigyelték, hogy milyen virágokra szállnak le. Az adatsorok elemzéséből kiderült, hogy vannak olyan virágok, amiket a lepke előnyben részesít, talán azért, mert az azokban termelődő nektárhoz éppen olyan hosszú pödörnyelv szükséges, amilyen ennek a pillangónak van.
Ilyen mélységű kutatásokat a városi méhlegelőkön még nem végeznek, de hasonló vizsgálatok folytak a vetett vadvirágos rétek és a kaszált füves zöld területek összehasonlításában. Ezek rámutattak, hogy nyár közepétől a vetések több virágot bontanak, ezért vonzóbbak a rovarok számára, mint a hagyományosan kezelt városi zöld felületek.
Az évelő füves területeken korábban bomlanak az első virágok, de ezek a rendszeres kaszálások után átmenetileg virágtalan, zöld sivataggá válnak. Itt ezért is előnyösebb a kerületben egyébként már gyakorolt ritkított – évi két-háromszori – kaszálás vagy a részleges fűnyírás alkalmazása. Utóbbi esetén a területnek csak egy szakaszát kaszálják egyszerre. Például az Istenhegyi úti gyepfoltnál mostantól három szakaszban zajlik a munka, azaz a kétharmadán mindig marad táplálék a viráglátogató rovaroknak.A vetett méhlegelőkre visszatérve az előadó ismertette a különböző magkeverékeknél tapasztalt eltéréseket. Az elemzések alapján a kutatóközpont javaslatot tett új, a hegyvidéki adottságokhoz jobban alkalmazkodó mix kialakítására is, ennek megfelelően 2023-ban a XII. kerület tizenkét méhlegelőjén már ezek az őshonos vadvirágokból összeállított keverékek csíráztak.
Az új összetétel előnye, hogy a benne szereplő sok faj között túlnyomórészt évelők vannak, amelyek már áprilistól egészen őszig virágoznak, és vannak egyévesek, amik aztán bővítik és nyár végéig nyújtják a virágzási szezont. További plusz, hogy a keverékben lévő növények elszórt magjaikkal folyamatosan megújítják a méhlegelőt, ezért nem kell évente újravetni a területeket, ami gazdasági szempontból sem közömbös.
A méhlegelőket látogató rovarokra vonatkozó adatok analízise során kiderült, hogy az önkormányzat innovatív Méhbarát programja kevésbé látványos, de mindenképpen jelentős eredményeket ért el az elmúlt öt évben, ugyanis a hegyvidéki méhlegelőkön 59 méhfélét, valamint 14-14 lepke- és zengőlégyfajt azonosítottak, ami becsületére válna a mezgazdasági tájban található természetközeli réteknek is. Az eredmények igazolják a program kialakításakor felállított alapvető feltételezést, miszerint érdemes a városi zöld infrastruktúrát fejleszteni, és tenni a fajok sokféleségének fenntartása érdekében.
A Hegyvidéki Kulturális Szalon hallgatóságának érdeklődését látva több lakossági részvételt biztosító lehetőségről is szólt a Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport tagja. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Debreceni Egyetem fejlesztésében márciusban készül el egy olyan okostelefonos alkalmazás, aminek a segítségével bárki bárhol végezhet beporzó rovarokra vonatkozó adatgyűjtést, és ezzel lelkes laikusként is hathatósan hozzájárul a kutatások sikeréhez.Aki a kertjét is szívesen beporzóbaráttá alakítaná, annak a „Vadvirágos kertem” projektet ajánlotta a figyelmébe a kutató. A színes honlapon (vadviragoskertem.hu) sok hasznos tudnivaló olvasható a kert rovarok védelmét szolgáló gondozásával és a viráglátogatók számára vonzó növényfajok beszerzésével, nevelésével kapcsolatban. Ez a tél végi időszak éppen ideális arra, hogy a weboldalon felsorolt számtalan gyönyörű vadvirágot nézegetve megtervezzük kertünk idei arculatát, amelyben a beporzók is jól érezhetik magukat.

(Barta)