Az első oltás még nem ad teljes védettséget

– Mostanában mindig ennyi itt az ember?

– Naponta ötszázan-hatszázan jönnek, sőt, most már inkább a hétszáz a jellemző. Több tízezer állampolgárt oltottunk be eddig. Igen, sok a munka, aminek örülök, mert azt jelenti, hogy valóban akarják az oltást az emberek. Jönnek – és ezt szeretném külön hangsúlyozni! – bármelyik oltásra, nem válogatnak; gyakorlatilag alig fordul elő, hogy valaki nem jelenik meg a megbeszélt időpontban, de akkor annak komoly oka van.

– Kiket oltottak be eddig, és kik következnek a protokoll szerint?

– Mint az tudott, az első kampányoltás keretében az egészségügyi dolgozókat oltottuk be, majd heteken keresztül a legidősebbeket, utána a hatvan és az ötven év körülieket, így haladunk a korban egyre lejjebb. Amióta a protokoll szerint oltani lehet őket, a terhes és szoptatós kismamák is jönnek. Az oltásra behívottak névsorát a Kormányhivataltól és az Országos Kórházi Főigazgatóságtól kapjuk.

– Sokan nem regisztráltak, mert nem akartak, vagy esetleg nem tudják, hogyan kell. Ők ezzel kiesnek az oltóprogramból?

– A családorvosokon keresztül is jelezhetik az emberek az oltási szándékukat. Most éppen egy próba zajlik a kínai oltóanyaggal kapcsolatban: nem az általános regisztrációval és nem a családorvoson keresztül, hanem mindenki személy szerint kérheti az oltást.

– Mi a helyzet a kismamák beoltásával? Ebben a kérdésben nagy volt a bizonytalanság, sőt, változott is az ajánlás. Őket mikor és hogyan lehet beoltani, és mivel?

– Igen, az új irányelvek szerint a Pfizer és a Moderna oltóanyagokat lehet adni a várandós és a szoptatós kismamáknak is. Mi Pfizerrel oltunk. Eleinte úgy volt, hogy a harmadik trimeszterben, azaz a 18. héttől kezdődően lehet oltani őket, de most már a második trimesztertől, azaz a 13-14. héttől kaphatják meg a vakcinát. A szoptatós anyukák pedig természetesen a szoptatás idején. Folyamatosan jelentkeznek, jönnek a kismamák; a családorvosok, a nőgyógyászok és mi is mindenkit felvilágosítunk az oltásokról, azok fontosságáról.

– A másik „örök” kérdés, hogy aki már átesett a COVID-on, azt be lehet-e oltani, és mikor.

– A gyógyulástól számítva három hónap szerepel a protokollban, azonban újabban felmerült, hogy akár hamarabb is lehet. Az biztos, hogy nem azonnal, erre nincs is szükség, mivel a betegség után kialakul bizonyos védettség.

– Mi a helyzet azokkal, akik az első oltás után fertőződnek meg, és emiatt később kapják meg a második oltást? Sokan ettől megijednek…

– Nem kell megijedni, ugyanis olyan újabb szakértői vélemények születtek, amelyek szerint az első oltás után fél évvel kapott újabb oltás is hatásos. Egyébként azok, akik átestek a betegségen, a háziorvostól kérhetnek felvilágosítást az oltásról, és persze mi is szívesen segítünk. Sokan veszik fel velünk is a kapcsolatot ez ügyben, ekkor megbeszéljük, hogy a betegség, pontosabban a gyógyulás után mikor érdemes oltásra jelentkezni. Igyekszünk személyes kapcsolatot tartani a betegekkel és a családorvosokkal is. Utóbbiak is gyakran hívnak minket, tanácsot kérnek, vagy megvitatjuk a személyeket érintő problémákat. Nagyon jó a viszonyunk és a munkakapcsolatunk velük is.

– Mostanában kérdés az is, hogy lehet-e, vagy kell-e keverni az oltásokat, azaz egyfajta vakcina után egy másmilyennel oltani. Az imént említett félelem talán ebből is fakadhat: ha valaki nem kapja meg időben a számára kiírt második oltást, vajon jut-e neki később.

– Ezzel kapcsolatban is változott a protokoll. Minimum háromféle módon készült vakcina létezik. Igen – bár nem a „keverés” a jó szó erre –, előfordulhat, hogy valamilyen okból másodikként egy másik típusú vakcinát javasolnak a szakemberek. Korábban valóban nem ez volt a vélemény, de ma már mást mutatnak a vizsgálatok. Nem véletlen, hogy sok területen módosulnak az álláspontok, ugyanis ahogy múlik az idő, úgy derülnek ki újabb és újabb információk a vírusról és a vakcinákról.

– Az is kiderült már, hogy meddig védenek az oltások?

– Még nem telt el annyi idő az első oltásoktól, hogy ezt biztosan tudni lehessen. A kutatók, az orvosok folyamatosan gyűjtik az adatokat. Az első oltástól számított egy év után derülhet ki, hogy a védettség lehet-e egyéves, és így tovább. A gyógyszergyárak illetékesei érthetően óvatosak, általában hat-kilenc hónapot mondanak. Volt, aki meg merte kockáztatni az egy évet, de ezt valóban csak később lehet igazolni.

– Sokan azt gondolják, ha megkapták az oltást, már el is felejthetik a járványt. Mire kell figyelni oltás után, mit nem szabad, és mit kell tenni továbbra is?

– Igen, sajnos ez nagy probléma… Ha valaki megkapta az első oltást, akkor még nem védett! Való igaz, az első oltás után két héttel a legtöbb esetben már van akkora védettség, hogy ha megkapja a fertőzést – mert megkaphatja! –, nem lesz olyan súlyos mértékű a betegség lefolyása, mint amilyen lehetett volna oltás nélkül. A második oltás után minimum két héttel alakul ki a végleges védettség, így addig biztosan nem lehet lazítani a védekezésen és az odafigyelésen. Sőt, utána sem! Az a véleményem – és a virológus kollégáké is –, hogy a második oltás és a plusz két hét után is vigyázni kell, óvatosnak kell lenni. Egyrészt nincs százszázalékos védettség. Egyik vakcina sem véd meg teljesen a betegségtől. Az oltás abban segít, hogy elkerülhessük a legrosszabbat. Másrészt azt se feledjük, hogy az oltott személy is megfertőzhet másokat, tehát a hozzátartozók, a környezetünk védelme érdekében is fontos, hogy még senki ne engedje el magát, és ne feledje az óvatosságot.

– Olvashatók olyan vélemények, hogy esetleg mégsem, vagy kevésbé fertőzhet az, aki túl van mindkét oltáson és a védettségi határidőn is. Igaz ez?

– Egyelőre ez sem állítható biztosan, bár valóban jelentek meg biztató közlemények ezzel kapcsolatban. Az erre vonatkozó vizsgálatok jelenleg is zajlanak, tehát jobb, ha vigyázunk! Csak most tanuljuk, mit és hogyan kell tenni bizonyos esetekben, menet közben derülnek ki negatív és szerencsére sokszor pozitív dolgok is. Ahhoz, hogy legyőzzük a COVID-ot, kevesebb legyen a beteg és az áldozat, fontos, hogy az oltások után is maszkban járjunk, ne felejtsük el a fertőtlenítést, a kézmosást, tartsuk a biztonságos távolságot! Mindezzel most együtt kell élnünk, nem tudjuk, meddig, de bizony lehet, hogy hosszabb ideig. Az oltás segít, életet ment, és a párnapos negatív hatása is jobb annál, mint hogy valaki elkapja a fertőzést. Mi már régóta oltunk, háromféle oltóanyaggal is, és nem kaptunk visszajelzést komolyabb szövődményről. Úgyhogy én azt mondom mindenkinek: ne féljen, oltassa be magát!

– Túl vagyunk a nehezén, vagy jöhet esetleg egy negyedik hullám?

– Azt remélem, ha tudjuk tartani ezt az oltási szintet, és továbbra is komolyan vesszük a védekezést, nem lesz negyedik hullám. Bízom abban, hogy túl vagyunk a nehezén. Ehhez viszont valóban elengedhetetlen, hogy az emberek fegyelmezettek legyenek. Nagyon rossz így élni, ezt mindenki érzi, de jelenleg még csak ezek a lehetőségeink vannak a járvány leküzdésére.

– Hogyan telik egy napjuk itt, az oltóponton?

– Reggel 7-kor kezdünk, asszisztensek, orvosok, hogy minden előkészületet megtegyünk a 8 órás nyitásra: megbeszélni, kinek hova kell menni, melyik szobában milyen oltás van, időben elővenni az oltóanyagokat. Aztán egész nap folyamatosan oltunk. Ha este 7-kor be tudjuk fejezni, akkor örülünk, de sokszor tovább tart a munka.

– Hogy bírják?

– Igen, ezt sokan kérdezik… Köszönjük, jól bírjuk, ugyanis ha keményen dolgozunk, és minél több embert beoltunk, annál többeket tudunk megmenteni attól, hogy az intenzívre, lélegeztetőgépre kerüljenek. Ez olyan erőt ad nekünk, hogy bármit bírunk.

K. A.