Koronavírus: vigyázzunk a gyerekekre!
Honnan tudhatjuk, hogy gyermekünket megfertőzte a koronavírus? Mi a teendő, ha jelentkeznek a tünetek? Mikor kell orvoshoz fordulni, és hogyan zajlik a kezelés? Számítani lehet-e maradandó károsodásokra? Dr. Erlaky Hajna házi gyermekorvos és dr. Sepp Csaba iskola- és ifjúsági orvos segítségét kértük, hogy válaszokat kapjunk a mostanában sokak által feltett kérdésekre.
A koronavírus nagyon ritkán okoz súlyos tüneteket a gyerekeknél, akik néhány nap alatt túl is esnek a fertőzésen – ez talán a legfontosabb tudnivaló, ami némi megnyugvást adhat a szülők számára. A felnőttekre jellemző magas láz, intenzív köhögés a gyerekek mintegy felénél jelentkezik. Sokkal gyakoribb panasz a bágyadtság, az orrdugulás és a nátha, míg harminc százalékuk teljesen tünetmentes.
Mindez azonban nem azt jelenti, hogy félvállról lehet venni a betegséget, sőt, a vírus továbbadása miatt a fiatalabbakra ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a felnőttekre! – hívja fel mindenki figyelmét dr. Erlaky Hajna házi gyermekorvos, valamint dr. Sepp Csaba iskola- és ifjúsági orvos. A jelenlegi járványügyi helyzetben mindig mindenki „gyanús”, különösen akkor, ha a gyermek környezetében – másik családtagnál, óvodástársnál, osztálytársnál, óvónőnél, pedagógusnál – előfordultak légúti megbetegedések vagy igazolt koronavírus-fertőzés. Betegség gyanúja esetén a szülők azonnal vegyék fel a kapcsolatot telefonon a házi gyermekorvossal, előzetes időpont-egyeztetés nélkül semmiképpen ne induljanak el a gyerekkel az orvosi rendelőbe!
A XII. kerületben dolgozó két szakember elmondta, hogy a már felsorolt tünetek mellett az íz- és szaglásvesztés inkább a kamaszokra jellemző, kései tünet, a betegség negyedik-ötödik napján jelentkezik. A gyerekek általában 2-5 nap alatt teljesen tünetmentessé válnak.
Ha felmerül a fertőzés lehetősége, első lépésben otthon kell elkülöníteni a beteget. Ekkor még nem tekintendő fertőzöttnek, ennek igazolásához laboratóriumi vizsgálat szükséges. Az elkülönítés nem vonatkozik a vele egy háztartásban élőkre, a család többi tagjára, de nekik is ajánlott otthon maradniuk.
Ha megérkezik a pozitív teszteredmény, onnantól az egész család karanténban van, és ha valaki a kontaktok közül tünetes lesz, őt azonnal tesztelni kell. Amennyiben a panaszok nem súlyosbodnak, és a COVID gyanúja sem igazolódik be, a háziorvos három nap tünetmentesség után akár az ötödik napon visszaengedheti a gyermeket a közösségbe.
Akik produkálják a koronavírusra utaló tüneteket, és az azt megelőző tizennégy napban szoros kontaktusban álltak igazolt COVID-fertőzöttel, azoknál valószínűsíthető a fertőzöttség. Ilyenkor a háziorvos rendeli meg a vizsgálatot a mentőszolgálattól. Ugyanez történik akkor is, ha a szülőkkel folytatott előzetes telefonbeszélgetés alapján nagy az esélye a koronavírus-fertőzöttségnek. A mentők vagy a tesztponton, vagy a beteg lakásában végzik el a gyorstesztet. Pozitív eredménynél nem történik további tesztelés, viszont ha negatív, akkor PCR-vizsgálatnak kell következnie.Az otthoni kezelési lehetőségekről dr. Erlaky Hajna elmondta: járjunk el úgy, mint más légúti vírusfertőzések esetében! Ügyeljünk a lázcsillapításra, használhatunk orrcseppet, köptetőt. Gondoskodjunk a bőséges folyadékbevitelről, valamint arról, hogy a gyerek minél többet pihenjen. Lehetőség szerint lakáson belül különítsük el őt, és a közös helyiségekben viseljen maszkot.
A nemzetközi adatok alapján az érintettek 2-4 százaléka kerül kórházba. Némi emelkedés ugyanakkor észlelhető, ami minden bizonnyal a vírus újabb változataira vezethető vissza. A hegyvidéki iskolákban is több fertőzött gyermeket regisztráltak az utóbbi hetekben.
Szövődmény lehet a sokszervi gyulladásos megbetegedés; a fertőzés gyógyulása után két-három héttel ismét láz jelentkezik, amihez hasmenés, hasfájás, kiütések, szájnyálkahártya-gyulladás, kötőhártya-gyulladás társulnak. Ha ezeket tapasztaljuk, azonnal kérjük a gyermekorvos segítségét, mert a betegek állapota gyorsan romolhat, a gyerekek gyakran intenzív osztályon szorulnak kezelésre! Jó hír, hogy bár a betegség súlyos, ám korszerű immunológiai, nagy dózisú gyulladáscsökkentő kezeléssel hatékonyan gyógyítható.
Előfordulhat szívizomgyulladás is, ezért javasolt, hogy a beteg a gyógyulása után négy hétig ne sportoljon. A versenysportolók végeztessenek el kardiológiai vizsgálatot is, mielőtt visszatérnek az edzésekre.
Felmerülhet a kérdés, hogy járványügyi szempontból mi számít szoros kontaktusnak. Azok kerülnek ebbe a körbe, akik több mint tizenöt percig két méteren belül tartózkodtak, vagy kezet fogtak, ölelkeztek koronavírussal fertőzött emberrel.
Hogyan kell eljárni, ha a gyermeknél igazolódik a COVID-fertőzés? Dr. Sepp Csaba azt hangsúlyozta, hogy a legfontosabb a tíz napig tartó szigorú járványügyi zárlat, az első tünet észlelésétől kezdve. Ez idő alatt a gyermek nem hagyhatja el a tartózkodási helyét. Tíz nap elteltével, amennyiben már három napja tünetmentes, feloldható a zárlat.
A karanténkötelezettségről az ÁNTSZ határozatot küld, a megszüntetés viszont automatikus. A szülőnek kell nyilatkoznia arról, hogy gyermekén az elmúlt három napban nem észlelt a koronavírus-fertőzésre utaló tünetet. Hasonló az eljárás a fertőzött kontaktjai, így a vele egy háztartásban élők és mindazok esetében is, akikkel a tünetek megjelenése vagy a teszt levétele előtti két napban szoros kapcsolatban volt.
A szülő kötelessége értesíteni az iskolát, ha gyermeke fertőzött. Iskolabezárásról, azaz a digitális oktatási rend elrendeléséről és annak időtartamáról, vagy az adott osztályközösség karanténba küldéséről az operatív törzs dönt. Az eljárási rend azokra az esetekre is vonatkozik, amikor pedagógus vagy iskolai alkalmazott fertőződik meg.
Megtörténhet, hogy egy osztálytárs szülője koronavírusos, ám a gyermek tünetmentes. Ekkor nincs járványügyi teendő, egészen addig, amíg a betegségre jellemző tünetet észlelnek, amiről haladéktalanul értesíteni kell a háziorvost.
Mint minden betegségre, a koronavírus-fertőzésre is igaz, hogy a legjobb ellenszere a megelőzés. Dr. Erlaky Hajna emlékeztetett, hogy a védőoltásokon kívül egyelőre nincs forgalomban olyan készítmény, amivel bizonyítottan elkerülhető a fertőzés. Ráadásul 16 éves kor alatt egyik oltóanyag sincs törzskönyvezve. A szülő annyit tehet gyermeke egészségéért, hogy beoltatja magát.
Amíg nem érjük el a szükséges nyájimmunitást, addig maradnak a hagyományos módszerek: a gyakori és alapos kézmosás, a maszk használata, valamint az izoláció. Lehetőleg a gyerekek is kerüljék a zsúfolt, zárt tereket, barátokkal, családtagokkal csak a szabadban találkozzanak, és ott is tartsák be a biztonságos, másfél méteres távolságot. Ez utóbbi főleg a kisebbek számára jelenthet problémát – a szülők beszéljenek velük arról, hogy most különleges helyzet van, és vigyáznunk kell egymásra!
Rendszeresen ellenőrizze mindenki, hogyan mos kezet gyermeke, ismételjék át együtt akár többször is a kézmosás szabályait. Legyen a gyerekeknél saját kulacs, és sose kóstolják meg egymás uzsonnáját. A megelőzést szolgálja a napi testmozgás, a sportolás, az elegendő pihenés, a C- és D-vitamin pótlása, valamint az immunrendszer erősítése is.
sm.