Vírusmentes babalesen
Három éve működik sikerrel a babales a Szent János Kórházban, és most, a koronavírus-járvány miatti látogatási tilalom idején érthetően még tovább nőtt a népszerűsége. Tory Verát, a kórház koraszülöttrészlegének vezető főorvosát kérdeztük erről.
– Mi a lényege a kezdeményezésüknek?
– Az inkubátorok tetején elhelyezett webkamerák segítségével a babát az otthon maradó családtagok, a külföldön dolgozó édesapa vagy akár a vidéken élő nagyszülők is láthatják, nyomon követhetik a pici cseperedését. Minden babához személyes hozzáférési kódot adunk, és mindig egy-egy órát biztosítunk a családtagok számára. A rendszer zárt webes felületen működik, a kamerát az orvosokkal, az ápolókkal és a szülőkkel egyeztetett időpontban aktiváljuk. Négy kamera áll rendelkezésünkre, egyszerre négy inkubátort lehet ilyen virtuális módon „meglátogatni”, és mivel a rendszer mobil, a teljes osztályt el tudja látni, sőt, nagyobb baba esetében kiságyra is rögzíthető. A személyes kód pedig azt biztosítja, hogy mindenki csak a saját legifjabb családtagját láthassa.
– Miért érezték szükségét a babales létrehozásának?
– Megváltozott a koraszülött-ellátás szemlélete. A hagyományos orvosi és ápolási feladatok mellett fokozott hangsúlyt kap a család lelki, mentális egészségének megőrzése, és a babáknak is nagyobb érzelmi támogatást tudnak nyújtani a hozzátartozók.
– Eddig hány család élt a lehetőséggel?
– Ez csak egy pluszdolog, ami talán megkönnyíti ezt a járvány miatt amúgy is nehéz időszakot. A bent fekvő anyukák folyamatosan itt vannak, most ők sem tudnak más családtaggal találkozni; azért szeretik elküldeni a videót a babáról, hogy kicsit az otthoniak is részesülhessenek ebben a csodában. Aki pedig nem tud beköltözni, és otthonról nézi a kicsit, megnyugszik, hogy látja, minden rendben.
– Milyenek a visszajelzések?
– Úgy tapasztalom, nagy sikernek örvend, mert az otthon maradó vagy vidéken élő családtagok most szinte kizárólag online kommunikálnak egymással, és ez a lehetőség a legjobbkor jött a számukra. De talán jobb lenne, ha erről egy anyuka beszélne – adta át a szót a főorvos Molnár-Konczi Dianának.
– A doktornő ajánlotta fel a lehetőséget, korábban nem is hallottunk erről – mondta Diana. – A látogatási tilalom miatt nagyon örültünk neki, mert nemcsak egy fotót tudunk nézegetni és küldözgetni a rokonoknak, barátoknak, hanem a szeretteink az ország bármely pontjáról láthatják a kicsit. Két és fél éves a nagyobbik gyerekünk, ő is rendszeresen megnézi, így tényleg személyhez tudja kötni a látványt. Mindig mondja is ilyenkor, hogy „ott van tesó”, és próbál beszélni hozzá. Ha csak egy fotót látna, az jóval kevesebbet jelentene számára. Érzelmileg, lelkileg nagyon sokat segít ez a családnak ebben a mostani nehéz helyzetben.
AI.