Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Áremelkedések minden fronton

Idén is áremelkedésekkel köszöntött be az ősz, drágulnak az alapvető élelmiszerek, akár kétszáz forint is lehet egy kiló kenyér, de nő a dohánytermékek jövedéki adója is. A felsőoktatásban tanulmányaikat idén megkezdők számára rossz hír a tandíj bevezetése. Csökkennek viszont a vállalkozást indítók terhei, olcsóbb és gyorsabb lesz a cégalapítás.

Szeptember elsejétől nem kell fizetni a cégbejegyzés közzétételéért, az elektronikus úton érvényesíthető egyszerűsített cégeljárás illetéke pedig cégformától függetlenül egységesen 15 ezer forintra módosul, míg az alapítást megkönnyítő törvényi szerződésmintákat ezentúl a részvénytársaságok is alkalmazhatják. Csökken a törzstőkeminimum: kft.-t 500 ezer, zrt.-t 5 millió forintos tőkével lehet alapítani. Ismét lehet munkaviszonyban alkalmazni a társaság vezető tisztségviselőjét, a kft. ügyvezetője ugyanakkor a jövőben köteles nyilatkozni a tagságnak és a cégbíróságnak, hogy kifizetései nem veszélyeztetik a cégvagyont.

Tandíj a felsőoktatásban
A szeptembertől államilag finanszírozott alapképzésben tanulmányaikat megkezdő hallgatókat tandíjfizetésre kötelezi az új szabályozás. Ennek értelmében alapképzésben évente 105, mester- és osztatlan képzésben 150 ezer forint fejlesztési részhozzájárulást, közkeletű nevén tandíjat kell fizetni. Továbbra is mentesülnek a tandíj megfizetése alól a gyeden és gyesen lévők. A 116 500 forintos hallgatói normatíva 35-40 százaléka szociális, 59 százaléka teljesítményalapú támogatásként osztható szét. Az első évfolyamosok támogatását pályázaton igényelhetik a szociálisan rászorulók. Az utazási kedvezmények korábbi megnyirbálását követően szeptembertől kilencven százalékos bérletkedvezmény jár a felsőoktatásban tanulóknak lakóhelyük és az iskola között.

Nő a cigaretta adója
Átlagosan 2,7 százalékkal nő a dohánytermékek jövedéki adója. Rövid (9 centiméternél rövidebb) cigaretták esetében ezerdarabonként legalább 13 965, hosszú (9-18 centi) cigarettáknál 27 930 forint, míg a 18-27 cm közötti hosszúságúak után 41 895 forint adót kell fizetni. Szivarok és szivarkák után a kiskereskedelmi eladási ár 28,5 százaléka fizetendő, a fogyasztási dohány jövedéki adója a kiskereskedelmi ár 52 százaléka, de minimum 4610 forint kilónként.

Pályáznak a köztisztviselők
Ősztől csak pályázat útján lehet valaki köztisztviselő, így a közigazgatási vezetői posztokat is nyílt eljárás keretében lehet betölteni. Ugyanakkor pályázat nélkül is ki lehet nevezni azt a köztisztviselőt, aki legalább egy éve alkalmazásban áll. Közalkalmazottak esetében nem lesz kötelező a pályázat kiírása, amennyiben az állás az A–E fizetési kategóriába tartozik.

Emelkedő élelmiszerárak
A gabonaárak növekedése miatt emelkedik a takarmányok és a liszt ára, ami kihat a kenyér, a hús, a tojás és a tejtermékek fogyasztói árára. Várhatóan harminc forinttal nő a kenyér ára, ami azt jelenti, hogy kétszáz forint körül lesz egy kiló fehérkenyér, a finomliszt kilójáért pedig akár 90 forintot is elkérhetnek.
Átlagosan tízszázalékos emelésre kell felkészülni a húsféleségeknél, de bizonyos termékek esetében nem elképzelhetetlen a húszszázalékos drágulás sem. Kisebb emelés várható a baromfi -, sertés- és marhahús esetében, az árak itt sokkal inkább a kereslet és a piaci verseny függvényében változnak. Jelentősen nőhet a tojás ára, akár az ötven forintot is elérheti, ami elsősorban a kisebb termelésnek köszönhető.

Áremelkedések minden fronton
A pékáru biztosan drágul

Az előállítás költségeinek emelkedése mellett az európai tejhiány is kedvezőtlenül befolyásolja a nyerstej árát, ami a tejszármazékok és a tej fogyasztói árának 5-10 százalékos emelkedését jelentheti, bár a tejfogyasztás csökkenése miatt az árak stagnálása is elképzelhető. Egyre több hal fogy Magyarországon, azonban ez a kedvező folyamat akár vissza is fordulhat, amennyiben megvalósul a termelők által szorgalmazott 15-20 százalékos áremelkedés.
Az elmúlt egy évben az élelmiszerek kétszámjegyű átlagos drágulása a szakértők szerint még inkább átrajzolja a piacot. Előtérbe kerülnek az olcsóbb termékek, miközben átlagosan akár négy százalék is lehet a forgalomcsökkenés.

(mm.)