Dobsinai utca

Orbánhegyen, a Nárcisz és a Fodor utca között fekszik a Dobsinai utca. Nevét 1925-ben kapta egy Gömör vármegyei városról. A szláv Dobsa személynévből ered, jelentése "Dobsa birtoka".

Dobsina középkori település, 1326-ban alapították, amikor a Dobsina-patak két oldalán az erdőt kivágták, és bányászokat telepítettek a helyére. A város a Szlovák-érchegység középső részén fekszik, huszonhat kilométerre Rozsnyótól. A közelében arany-, ezüst-, réz-, vas- és ólombányákat műveltek. Egy évszázad alatt anynyirafellendült a település gazdasága, hogy 1411-ben Zsigmond király korlátozott városi jogokkal ruházta fel.

Dobsina növekedésének a török betörések vetettek véget átmenetileg: a XVI. század folyamán a várost lerombolták, lakosait elhurcolták. A török hatalmának gyengülésével azonban újra benépesült a helység, és a XVII. században már a környék vasiparának vezetője lett. 1680-ban itt jött létre az ország egyik első vasolvasztója, és fegyvergyárat is működtettek, ahonnan a Rákóczi-szabadságharc alatt fegyverrel látták el a harcoló kurucokat.

A bányászatot a XIX. század végén beszüntették, ma ipari szempontból a várostól északra működő vízerőmű az egyetlen fontos létesítmény. Turisztikailag Dobsina neve sokfelé ismert a világban – a város közelében található jégbarlangról. A több mint ezer méter hosszú barlangban, különleges elhelyezkedése folytán, egész évben nulla fok alatt marad a hőmérséklet, így az ott lévő 110 ezer köbméter víz állandóan fagyott állapotban van. A jégbarlangot a világörökség részévé nyilvánították, és Szlovákia egyik legérdekesebb természeti látványosságaként tartják számon.

A városban sétálva azonnal feltűnik a XV. századi késő gótikus templom, valamint a XIX. századi neoreneszánsz városháza épülete. A városháza közvetlenül a Dobsina-patak partjára épült, és ahhoz, hogy bejussunk, egy kis kőhídon kell átkelni. Az eredeti falfestés az udvaron még mindig látszik.

Dobsinában az 1910-es összeírás szerint 5029-en laktak, közülük 1739 volt magyar, 1688 német és 1503 szlovák nemzetiségű. Szomorú történelmi esemény is kapcsolódik a városhoz: 1945. június 18-án a kitelepítés után visszatérni szándékozó 265 dobsinai németet a csehszlovák katonák lemészároltak a csehországi Prerovban.

Balázs Attila