Eltérő kultúrák találkozása

Az egyik legismertebb japán énekkart, a Mukogawa leányoktatási komplexum középiskolai kórusát látta vendégül az idei diákhét alkalmából a Városmajori Gimnázium. A Takako Otamoto által vezényelt kórus a vendéglátó iskolában lépett fel először, közös koncerten az éppen argentínai vendégszereplésre készülő, Gráf Zsuzsa által vezetett Angelica Leánykarral. Takehisa Ueda, a Mukogawa junior és senior felső iskola és egyetem igazgatója elmondta, jövetelük másik fő célja az volt, hogy diákcsereprogram-megállapodást kössenek a Városmajori Gimnáziummal, és előkészítsenek egy testvériskolai megállapodást.

A Kodály-évfordulóra tekintettel mindkét kórus több Kodályművet adott elő, de más kortárs magyar szerzők művei is megszólaltak. A japán lányok Orbán György három alkotásai is előadták, s emellett természettel kapcsolatos, lírai japán dalokat (Cseresznyevirágzás, Havazás, Szitakötő stb.) és musicalszámokat is hallhattunk tőlük. A műsor megkoronázásaként a két kórus közösen – minden próba nélkül, mégis hibátlanul – Kodály A 150. genfi zsoltár című művét énekelte el.

A japán kar másnap a Budai Vigadóban újabb műsort adott – telt ház előtt. Sikerére jellemző, hogy három ráadásszámot is kikövetelt a közönség. A következő napon a Parlamentbe látogattak el a japán vendégek, ahol kisebb koncertet rögtönöztek. Szili Katalin házelnök megajándékozta őket a parlamenti csengő művészi másával, amit a japán igazgató ajándékkal viszonzott.

A gimnáziumba visszatérve a japán énekkar bekapcsolódott a városmajoriak diákhét-programjába. A vezénylést az egyik diáklány, Misa Somatomo vette át a karnagynőtől. A diákközönség óriási ovációval fogadta a showelemekkel megtűzdelt számokat. A műsor második felében japánul tanuló városmajori és virányosi diákok – a XII. kerületi Japán Iskola két tanára betanításában – japán ihletésű táncot mutattak be. A műsor után a japán küldöttség vezetői – Lovas Pál alpolgármester meghívására – ellátogattak a XII. kerületi polgármesteri hivatalba. 

Szebedy Tas, a Városmajori Gimnázium igazgatója örömmel foglalta össze lapunknak a látogatás tapasztalatait:

– Negyvenhét japán diák érkezett hozzánk, öt tanár és tizenegy szülő kíséretében. A kórustagokat a japánul tanuló diákjaink szülei szállásolták el. Együtt mentek velük kirándulni, Szentendrére, a Duna-kanyarba. A tolmácsolásban és a szervezésben különösen nagy munkát végzett Gergely Júlia japántanárnő. Köszönettel tartozunk a japán származású Simike asszonynak, aki férjével, az idén Kossuth-díjjal kitüntetett Kósa Lajossal kitalálta és megszervezte a vendégek programját, valamint Szalay Midorinak, a Fuji étterem tulajdonosának, aki vendégül látta a delegációt, és a többi fogadáshoz is segítséget nyújtott. Örülök annak, hogy a két igen eltérő kultúrát képviselő diákok megtalálták a hangot egymással.

Kérész Gyula