A kulturális párbeszéd fontossága
Az előadást rövid diákműsor vezette fel. Benke Viktor Babits Mihály Messze… messze… című versét mondta el, majd Blunk Réka, Poncz Miriam, Téglásy Dániel és Török Kristóf fuvolázott. Bogyay Katalin a versre reagálva, amelynek egyik versszaka a múlt század eleji "Angolhont" jellemzi, elmondta, hogy Anglia ma már nem elszigetelt hely, mint száz esztendeje volt. London a világ kultúráinak találkozóhelye. Nézete szerint a magyar kultúrának is ezt az utat kell járnia, s erre képes is, mert sokrétegű.
– A Magyar Televízióban voltam újságíró 1983 és 1993 között – mondta Bogyay Katalin. – Azzal foglalkoztam, hogy mit lehet és érdemes behozni a világ kulturális kínálatából. Utána, a Londonban eltöltött tizenhárom év alatt pedig azzal, hogy mit lehet kivinni. Államtitkárként mindkét ismeretanyagot hasznosíthatom.
Azt már az internetről tudtuk meg, hogy a rendszerváltás után a brit kormány ösztöndíjasa volt, majd az osztrák külügyminisztérium ösztöndíjával az ORF tévénél dolgozott. Londonban – közgazdász diplomája mellé – "Master of Art" diplomát is szerzett nemzetközi kommunikáció és kapcsolatok témakörben, utána független tévés producer, majd az 1999-ben létrehozott londoni Magyar Kulturális Intézet igazgatója lett. A múlt évben nevezték ki államtitkárnak.
 |
| Bogyay Katalin és Dohány András |
Dohány András, a vendéglátó iskola igazgatója arról érdeklődött, milyen veszélyeket rejt számunkra a kultúrák keveredése.
– Akár jó, akár rossz: adottság – válaszolta az államtitkár. – Bezárkózásra az Európai Unión belül nem törekedhetünk, az önfeladás viszont üzletileg is rossz, hiszen a külföldi turista azt nézi meg, ami másutt nincs. Egyensúlyra kell törekedni. Ebben nagy a tanárok felelőssége.
A párbeszéd – amelyre az előadó különös súlyt helyezett a kultúrával kapcsolatban – az igazgatói irodában folytatódott. Mint megtudtuk, folyik a kínai–magyar kulturális évad előkészítése (Pekingben kezdődik szeptemberben, és Kantonban fejeződik be jövő áprilisban). Folyamatban van a kulturális szakattasé-hálózat létrehozása is, Peking, Shanghai, Zágráb és Belgrád után Tel Aviv következik, még ebben az évben. Nemrég megállapodás született az izraeli Yad Vashem intézettel, hogy tizenhat magyar újságíró látogat el egy jeruzsálemi kurzusra. Létrehozták a magyar kultúra követe címet olyan művészek számára, akik sokat tesznek külföldön hazánk kultúrájáért.
Eddig Sebestyén Márta, Lady Solti, Kertész Imre, Fischer Iván, Kocsis Zoltán és Fehér László kapta meg a kitüntetést.
– Azokban az országokban – mondta Bogyay Katalin –, ahol nagyszámú magyar kisebbség él, nemcsak a kulturális párbeszéd a fontos, hanem a helyi magyarság ősi kultúrájának ápolása is.
Szakírói tevékenységéről a következőket mondta: 1989-ben Dajka Margitról írt könyvet (művészet és politika viszonya áll a középpontjában), 1990-ben Pilinszky Jánosról jelent meg műve (központi kérdése a zsidó–keresztény párbeszéd), míg 1996-ban Találkozásaim a nagyvilágban címmel összegyűjtötte jelentős személyiségekkel készített interjúit. Legutóbbi munkája egy angol nyelvű kötet, amelyben ’56-os magyar emigránsokkal beszélget. A forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójára megjelent könyv bemutatója Károly herceg palotájában volt. Bogyay Katalin most készülő könyve londoni éveiről szól.
A rendezvényen, a hegyvidéki önkormányzat képviseletében, részt vett Fonti Krisztina, az oktatási, valamint Sikota Krisztina, a kulturális bizottság elnöke is.
Kérész Gyula