Tovább él a hagyomány – pünkösdi búcsú a Svábhegyen

Gravíroztatni is lehetett

A pünkösd elnevezés a görög pentekosztész, vagyis ötvenedik szóból ered. Húsvét után ennyi nap telik el, amikor a keresztény világ a Szentlélek eljövetelére és az egyház megalapítására emlékezik. Az ünnephez számos régi népszokás, hagyomány kötődik, a legnevezetesebb ezek közül a pünkösdikirály-választás.

A Svábhegyen a második világháború előtti időkig rendszeresen tartottak búcsúkat – tudtuk meg Göncz Máriától, a helyi német kisebbségi önkormányzat képviselőjétől. Ilyenkor a városból feljövő kereskedők kínálták itt portékáikat. A politikai okokból kimaradt negyven esztendőt követően, a kilencvenes években a kerületi német önkormányzat élesztette újjá a hagyományt – mesélte a képviselőnő. Idén a résztvevőket szinte mindvégig gyönyörű napsütés várta, ám nem minden évben alakul ilyen szerencsésen az időjárás: a legenda szerint egyszer a hirtelen támadó vihar végiggurított egy szekeret a mai Diana utcán.

Megemlékezés a Hősök szobránál

A gyerekeket leginkább az arcfestés, valamint a nosztalgiafotózás vonzotta, míg a felnőttek a szőttesek, apró csecsebecsék és dísznövények között válogattak. A sörsátorban eszem-iszom, sőt délutánonként dínomdánom várta a látogatókat, amihez a Sóskútról érkező Benta-Party együttes sramlizenéje szolgáltatta a talpalávalót. A háromnapos rendezvény – amelynek fővédnöke Pokorni Zoltán polgármester volt – zárónapján, pünkösdhétfőn a világháborúk svábhegyi áldozatainak tiszteletére emelt Hősök szobránál hajtottak fejet az emlékezők.

Janzsó Tamás