(Üveg)szilánkos lelkiismeret

Szótlan köztisztasági alkalmazott söpri a cserepeket halomba. Kétkedve szemléli kétkerekű kuka- targoncáját. – Ezt a törmelékhegyet nem tudom elvinni innét. Ma „hegyre- fel” szolgálok. Az üveg túl nehéz. Rendbe rakom egy kicsit, a többi a BKV problémája – mondja, komótosan sepregetve. Végigbandukolok a vonal mentén, fel a farkasréti végállomásig. Nem találok olyan megállót, amely ne szenvedne a rongálók kezétől. A villamosvezetőknek jelzésként szolgáló táblák eltekerve, eredeti helyükről lerángatva (Jagelló út sarka), a megálló nevét jelző sárga lemez kitépve (Liptó utcai megálló), még egy üvegtábla kitörve a Farkasréti temető főbejáratánál, a völgymeneti megállóban. – Nem tudom, hogyan csinálják – mondja a Farkasréti téri villamos-végállomáson Kovács Attila, a szolgálatban lévő csoportvezető. – Nehéz üvegből készülnek az oldallapok, a legvadabb időjárásra tervezték azokat. Elszántnak kell annak lennie, aki kárt akar tenni bennük. Gyakorló villamosvezetőként Attila naponta szembesül a vandálok kézjegyeivel. Tudomása szerint a BKV nem jelent minden apró esetet a rendőrségnek, „hiszen az nem sokat tud tenni a tettesek kézre kerítésében”. Házon belül, a szerződéses partnerek segítségével hozzák helyre a hiányosságokat. Felhívom a BKV Zrt. közönségszolgálatát. Többszöri kapcsolás után jutok el a részvénytársaság ingatlanjaiért felelős osztályra. Kecskeméti Ibolya munkatárs kedvesen megköszöni az Apor Vilmos térre vonatkozó információt, majd megadja az utasvárók telepítésével megbízott cég, az Intermédia Kft. telefonszámát. A karbantartással foglalkozó részleg munkatársa neve elhallgatását kéri. Annyit azonban megtudok tőle, hogy a XI. és XII. kerület „ilyen szempontból aránylag csendes”.

Nemrég még tábla volt...

Viszont mérhetetlen kárt okoznak a „huligánok” a pesti oldalon. Tapasztalata szerint egyetlen üvegtábla helyreállítása bruttó 40 000 forintba kerül. Általában három-öt üveglap alkot egy utasvárófülkét. Egyes külkerületekben olykor a teljes szerkezetet fel kell újítani. A XII. kerületi rendőrkapitányság bűnügyi osztályán Skivraha Gergő hadnagy szintén megköszöni a bejelentést, még nem tudtak a hétvégi rongálásról. Ígéretet tesz, másnap reggel járőrt küld az 59-es villamos hegyvidéki szakaszára, és jegyzőkönyvezik a kárhelyszíneket. – A kapitányság nyomon követ minden bejelentést, amely beérkezik hozzánk – mondja. – Számunkra nincsenek jelentéktelen ügyek. Éppen a közelmúltban hajtottunk végre sikeres tettenérést a szóban forgó sínpálya mentén. Ahhoz, hogy elrettentsük a vandálokat a körzetünkből, szükségünk van a lakosság együttműködésére is – teszi hozzá. A MOM-Park Bevásárlóközpont felé veszem az utam. S amikor azt hiszem, a témát e napra lezárhatom magamban, szomorú meglepetéssel veszem észre, „vendégeink” a Csörsz utcában is megfordultak. Az egyik toronyház előtt, a Gesztenyés kerttel szemben az alumíniumlábazat csonkjáig lerombolták a modern, kettős páncélüveg lemez közé kasírozott eligazító táblát. Fénykorában vidám színekkel, háromméternyire magasodott a járókelők feje fölé. Kétszáz méterrel arrébb a négyméteres testvérével már nem bírtak. „Csupán” az üvegfelületet sikerült kásás-cserepesre püfölni – ledönteni már nem tudták. Vagy nem volt rá idejük? Valami megzavarta őket? A lelkiismeretük aligha. Mert akik ilyesmire képesek, azok valószínűleg nem élnek ezen emberi tulajdonsággal szimbiózisban.

Ezt nem sikerült teljesen betörni