A gyümölcsök királynője

Őseink még az igénytelenebb, apró, kék, savanyú bogyójú szőlőszemeket eszegették szomjúság ellen, de később, amikor letelepedtek, úgy vélték: érdemes jobban foglalkozni a gyümölcscsel. Hosszas kísérletező, metsző munkájuknak köszönhetően a satnya vadszőlőből édesebb, nagyobb szeműt neveltek, mint a földművelést már ismerő gazdálkodók.

Papirusztekercs adja hírül, hogy III. Ramszesz fáraó uralkodása idején Egyiptomban már ismerték a szőlőaszalás módját, a mazsolát. Innen terjedt el a leveses, bogyós gyümölcs a messzi görög szigetvilágban. Homérosz Iliászában és Odüsszeiájában olvashatjuk, hogy mind Akhilleusznak, mind pedig Láertésznek volt szőlőskertje, sőt az Iliászban még egy szüretről is beszámol a költő. A görögök a szőlőt isten ajándékának tartották, náluk Dionüszosz volt a bor és mámor megtestesítője, míg a rómaiaknál Bacchus. Plinius feljegyezte, hogy Tiberius császár még a szőlő üvegházi termesztésével is megpróbálkozott.

Európában a rómaiak érdeme az elterjesztése, elsősorban a provinciákon, Francia- és Németországban, a Kr. u. IV. században. A franciáktól – a kelták és a rómaiak segítségével – jutott el Angliába. A csatornán túliak csak a IX–X. században kezdtek hozzá termesztéséhez. Úgy 1550 táján ért el a földteke másik oldalára, Dél-Amerikába, előbb Peruba, majd Chilébe. Az ötödik földrészen, Ausztráliában a XIX. században honosodott meg, az ottani borok ma mégis komoly vetélytársai az európaiaknak.

A szőlő betegségei közül a legveszélyesebb és egyben a legelhíresültebb a filoxéra, amelyet Amerikától „kaptunk”, 1860 körül ütötte fel a fejét Európában. A filoxérajárvány Magyarországra érkezése felért egy pestissel, szőlőskertjeink, ültevényeink több mint háromnegyedét tönkretette. Ettől kezdve számíthatjuk a hazai szőlőtermelés újjászületését, hiszen csaknem teljes egészében újból kellett ültetni, telepíteni a tőkéket. A történtek dacára a Kárpát-medence éghajlata, vulkánikus talaja, homokos dűnéi kiváló feltételei a szőlő termesztésének.

A népi gyógyászat a gyümölcs számtalan jó tulajdonsága közül kihangsúlyozza kitűnő vértisztító és vizelethajtó hatását. A rendszeres szőlőfogyasztás bevált gyógyszer máj-, epebajok és székrekedés esetén. Ugyanilyen jól hat az idegrendszer védelmére, erősítésére, s magas szőlőcukorés rosttartalma miatt a legjobb izomerőpótló.

Régebben a nyersszőlő-kúra elterjedt gyógymódja volt a különböző rákbetegségeknek. A néphitnek van igazsága: laboratóriumi körülmények között a szőlő héjából és belsejéből készült kivonat a többi közt a gyermekbénulást és a herpeszt okozó vírust is eredményesen inaktiválja. További kísérletek igazolják, hogy jelentős a szerepe a vírusfertőzés megakadályozásában, és csökkenti a rák kialakulásának esélyét.

Járay Mari

BORKRÉMTORTA
Először a tésztát állítjuk össze: 4 tojássárgáját 15 deka cukorral együtt egy lábasba vagy tűzálló edénybe töltünk, és egy vízzel félig telt fazék fölé állítjuk. A gőzölgő víz fölött kevergetve főzzük kb. 5 percig, ennyi idő alatt a cukor felolvad, és a massza fölhabosodik. Folyamatosan keverve hozzáadunk 5 deka vajat, amint fölolvadt, levesszük a gőzről, belekeverünk 15 deka finomlisztet és 3 deka keserű kakaóport.

Kivajazunk, liszttel behintünk egy 24 centis átmérőjű tortaformát, és az előzőekben kikevert tésztát vizes kézzel elegyengetjük. Előmelegített sütőben, a közepesnél valamivel kisebb lángon kb. 15-20 percig sütjük.

A krémhez 3 deci félédes fehérbort 1 kis darabka fahéjjal és néhány szem szegfűszeggel fölforralunk, majd a fűszereket kivesszük a forralt borból. Ezután 4 tojássárgáját 1 csomag főzni való vaníliás pudingporral (kb. 4 deka), 1 deci tejjel, 6 evőkanál kristálycukorral és fél csomag (1,25 deka) zselatinnal simára keverünk. Hozzáöntjük a borhoz, folytonos keverés közben sűrű krémmé főzzük, majd lehűtjük. Mielőtt megkötne, még beleforgatjuk a 4 deci tejszínből vert kemény habot. Mindezt egyenletesen a tésztára kenjük, és legalább 2 óra hosszáig a hűtőszekrényben tartjuk.

A szőlőzseléhez 2 deci félédes fehérbort felforralunk, beleszórunk 1-1 púpozott evőkanál porcukrot és zselatinport, megkevergetjük, hogy felolvadjanak. Negyven deka mag nélküli, megmosott, piros-zöld szőlőszemmel megrakjuk a torta tetejét, egy kissé belenyomkodva a krémbe. Nyakon öntjük a langyos boros-zselés lével, visszatesszük a hűtőszekrénybe, és egy éjszakán át hagyjuk, hadd dermedjen meg.

Tálaláskor forró vízbe mártott késsel szeljük meg a tortát, és halmozzunk a tetejére még egy kis tejszínhabot. Jégbe hűtött borral kínálhatjuk (14 Celsius-fokos, édes tokaji szamorodni illik hozzá).