Gyümölcsöskert a hegyvidéken

Manapság a hegyvidék még mindig menedék, de a kertek funkciója alapvetően megváltozott: ma már a díszkertek elterjedtebbek, amelyek kevesebb odafi gyelést, gondozást igényelnek, és jobban szolgálják a megfáradt ember pihenését. Az egykor jellemző gyümölcsfák lassan eltűntek a hegyvidékről. De szerencsére csak szinte tűntek el. Most, a cseresznye- és meggyszezonban a legfeltűnőbb a hiány: sehol egy köztéri fa, amelyre a gyerekek felmászhatnának falatozni, de a kertekben is csak ritkán látni gyümölcsöktől roskadozó ágakat. A nyitott szemmel járó kertbarátok azonban még megtalálhatják a régi kertek gyümölcseit, ha nem is a legmegszokottabb fajták képében.

Eperfa – jól tűri a hideget és a szennyezett levegőt

Ma lenézett növény az eperfa; sokaknak előbb jut eszébe a selyemhernyó, amelyik a levelét eszi, mint a gyümölcs, amelyet érlel. Pedig maga a növény ellenálló, fája sárgás, kemény, pálinkáshordók készítésére kifejezetten alkalmas. Eredetileg Kínából származik, de már évszázadokkal ezelőtt elterjedt egész Európában. A hagyományos paraszti portákon szinte kivétel nélkül megtalálható volt, de a városokban a járdára hulló termése miatt nem kedvelt. Talajával szemben igénytelen, a hideget és a szennyezett levegőt jól tűri, csak annyiban „válogatós”, hogy az állandóan nedves termőhelyet nem kedveli.

Termése alapján két változatát különítik el: a fehér és a fekete eperfát. A gyümölcsök június elejétől hosszú heteken át folyamatosan érnek, azonban egyszerre sosem nagyobb mennyiségben, ezért nem lehet gazdaságosan betakarítani. Legjobb az éppen megérett szemeket egyesével kiválogatni. Ráadásul a fáról leszedett termések gyorsan romlanak, elvesztik élvezeti értéküket, pedig a gyümölcs tulajdonságai, íze alkalmassá tennék, mégsem találkozunk eperfatermésből készült lekvárokkal, befőttekkel a boltok polcain.

Szeder - előbb-utóbb minden kertben megjelenik

Egyetlen hasznosítása a friss fogyasztás lehet, amihez fel kell keresni a termő fákat. Ilyenek, ha nem is nagy számban, még találhatók a hegyvidéken, az utak mentén és néhány régi vagy kevésbé ápolt kertben. Legkönynyebben a járdára hulló termések foltjai alapján lehet megtalálni a csemegét.

A ringló sok szempontból emlékeztet az eperfára: ugyanolyan „mostohagyermeke” a kerteknek, ugyanúgy hullajtja gyümölcsét, szintén ízletes, mégis kevesek szemében képvisel értéket. Hasonló a növény múltja is: a ringlófa valaha a kiskertek, szőlők jellemző növénye volt. Nálunk francia közvetítéssel vált népszerűvé, nevét is a francia elnevezés tévesen kiejtett, torzult változatából származtatják.

Ringló – termesztése nem igényel szakértelmet

Termesztése nem igényel különösebb szakértelmet, mindenütt megél, és gazdagon ontja a gömbölyű gyümölcsöket, amelyek manapság háttérbe szorultak az előkelőbb rokon, a szilva mögött. Pedig a világban járva nem ritka, hogy a helyi piacok kínálatában az idénygyümölcsök között a ringló is helyet kap. Nálunk, ha valaki ezekre a sárga vagy sötétlilába hajló gyümölcsökre vágyik, augusztus elejétől magának kell megkeresnie a fákat, és begyűjtenie a termést. Az éretten savas, édes termések frissítő hatásúak, azokból – vagy más gyümölccsel társítva – remek lekvár főzhető. A lekvár készítéséhez a teljes beérés előtt érdemes leszedni a ringlókat.

Érdekes módon a mai kertészek inkább hadakoznak az erőteljes és tüskés hajtásokat nevelő szeder ellen, mintsem megbecsülnék töretlen növekedési erélyét és finom gyümölcsét. A szeder az a növény, amely minden kertben megjelenik előbb-utóbb. Rendszerint a kerítések mellett hajt ki, aztán a bokrok között megerősödve többméteres, íves hajtásai megkeresik a fényt, és megmutatják magukat a kertben. A magokon kívül a lehajló hajtások útján is hatékonyan szaporodnak. Ahol földet érnek, gyökeret eresztenek, és új tövet nevelnek.

Aki próbálta már kiirtani a néhány év leforgása alatt kialakuló sűrű szövedéket, az tudja, milyen tiszteletreméltó ellenfél a szeder. Pedig ha inkább a hajtások tudatos terelgetésével alakítanánk a szederbokrot, bőségesen termő gyümölcsforrást biztosíthatnánk a kertben, anélkül, hogy a telepítéssel vagy a fenntartással sokat kellene bajlódni. Kellemes ízű termései jótékony étrendi hatásúak, amit jól bizonyít, hogy a kerti madarak is előszeretettel látogatják.

Barta István