Jókai Budapestje – Budapest Jókaija

Az idén éppen tizedik éve – Gerő András főszerkesztésében – megjelenő Budapesti Negyed című folyóirat a 2007. őszi és téli számait a főváros és Jókai Mór kapcsolatának szentelte. Jókai igazi városi író volt, így a Pest-Budához, Budapesthez kötődő alkotó ebből a szempontból is tanulmányozható, a folyóirat pedig hagyományaihoz híven most is egyszerre közöl szépirodalmat és tanulmányokat.

Jókai Mór átértékelődésének a korát éljük. Miközben diákjaink alig-alig képesek/hajlandók elolvasni egy-egy regényét, az igényes olvasó és az irodalomtörténet is kezdi felfedezni mind a fiatal- és öregkori munkáit, értékeit, mind azt, hogy a puszta romantikus meseszövés milyen gazdag árnyalatokat rejt az életműben.

A Jókai Budapestje kötetben két regényrészlet után közölt tanulmányok egyebek mellett már olyan témákat is boncolgatnak, mint az íróról készült karikatúrák, kapcsolata a munkásmozgalommal, vagy a neveléssel. A Budapest Jókaija kötet közli az író svábhegyi kertgazdasági jegyzeteit, és egy tanulmány mindjárt értékeli is ugyanezt. Olvashatunk a Jókaihagyatékról és emlékszobájának enteriőrjéről, a róla szóló kultusz és ellenkultusz alakulásáról, a 100 kötetes kiadás elemzéséről, a második házassága körüli reakciókról, vagy éppen az emlékműve sorsáról. Olvashatjuk önéletírását, és azt is, hogyan írt róla Mikszáth.

Történész, irodalomtörténész, művészettörténész fogott össze, hogy a megszokottól eltérő, más megvilágításban nyújtsa át az olvasóknak azt, amivel eddig nem, vagy csak kevéssé foglalkoztak. Ugyanis a Fővárosi Levéltár, ha más vonatkozásban is, mint mondjuk a Széchényi könyvtár, de ugyancsak rejt jeles emberek életéhez köthető dokumentumokat, amelyeket leginkább publikációkkal lehet feltárni, eljuttatni a kutatókhoz. A Budapesti Negyed pontosan ezt teszi, így tehát ezzel a kiadvánnyal ismét árnyaltabb lesz a nagy mesemondó és a Hegyvidék kapcsolata is.

m. a.