Kisebbségi közmeghallgatások

Parragh Lászlóné, a görög kisebbségi önkormányzat elnöke szerint az első év legfontosabb feladata az volt a számukra, hogy bemutatkozzanak a kerületnek, hiszen az előző ciklusban itt nem volt helyi képviselete a görögöknek. A 2007-es esztendő bővelkedett eseményekben: március 8-án húsvéti programon vettek részt Belloianniszban, március 24-én, a görög nemzeti ünnep alkalmából a Corvinus Egyetemen tartott rendezvényen képviselték a kerületi görögöket. Május elején görög táncházat szerveztek a XII. kerületi művelődési központ segítségével, a Midrosz együttes közreműködésével. Május 26- án sportnapot tartottak közösen a XVIII. kerületi görög önkormányzattal. A görög nagykövetséggel kialakított jó kapcsolatnak köszönhető, hogy a kisebbségi önkormányzat elnöke meghívást kapott a Görög Köztársaság elnökének magyarországi látogatása alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián tartott fogadásra. Parragh Lászlóné hangsúlyozta:a kisebbségi önkormányzat tevékenysége azt a célt szolgálta, hogy a lehető legtöbb fórumon hírt adjon létezéséről, munkájáról és célkitűzéseiről. A visszajelzések azt mutatják, hogy erőfeszítéseik eredményre vezettek, hiszen a kerület polgárai szívesen részt vesznek a programjaikon. Az elnök asszony sajnálkozva beszélt arról, hogy a helyi önkormányzat a korlátozott anyagi lehetőségek miatt nem tudta támogatni a munkájukat, egyedül a karácsonyi rendezvényükhöz járult hozzá.

 

Nagyszabású kulturális est keretében tartotta meg éves közmeghallgatását a kerületi horvát kisebbségi önkormányzat. A rendezvényen felléptek a Fáklya néptáncegyüttes táncosai, valamint a Horvát Általános Iskola és Gimnázium ének- és zenekara. Geositsné Hegedűs Adrienn, a kisebbségi önkormányzat elnöke az éves munkáról szólva kiemelte: a központi költségvetésből egyre kevesebb pénz jut a kisebbségek támogatására. A horvát önkormányzat a szerény anyagi lehetőségei ellenére igyekezett minél több kulturális programot szervezni, illetve támogatni. Az év elején a képviselőik részt vettek a fővárosi horvát bálon, amelyre ezúttal is sok hegyvidéki horvát ment el. Hagyomány, hogy minden évben új horvát nyelvű színdarabot mutatnak be a Jókai Klubban. Ezúttal március 25-én (Robert Novákovits fordításában) a Schöller panzió című vígjátékot „hozta el” Hegyvidékre a szentpéterfai amatőr színjátszóegyüttes. A horvát kisebbségi önkormányzat volt a kezdeményezője annak a kerekasztal- beszélgetésnek, amelyen a kerületi kisebbségi önkormányzatok elnökei és a helyi vezetők, Pokorni Zoltán polgármester, valamint Lovas Pál és Kovács Lajos alpolgármester ültek egy asztalhoz, hogy közösen vitassák meg a kisebbségeket érintő legfontosabb kérdéseket, és megoldást találjanak a meglévő, elsősorban financiális problémákra. Mint az elnök asszony fogalmazott, az egyeztetés egyelőre nem hozott átütő eredményt. Geositsné Hegedűs Adrienn kijelentette, legfontosabb céljuk, hogy megismertessék a fiatalokat a horvát kultúrával, hiszen csak így lehet hagyományaikat tovább örökíteni. Ennek elősegítése érdekében több alkalommal kértek pályázat útján anyagi támogatást kulturális programjaikra a kerületi önkormányzattól – eredménytelenül. Az elnök asszony kiemelte, hogy különösen jó kapcsolatban állnak a szentpéterfai horvátokkal. Megújították az együttműködési szerződésüket a szentpéterfai horvát kisebbségi és települési önkormányzattal, megállapodtak abban, hogy kölcsönösen segítik egymást a horvát és a magyarkultúra ápolásában. Nagy megtiszteltetés, hogy a kerületi horvát önkormányzat javaslatára Skrapits Lajos, a kisebbségi önkormányzat leköszönő elnöke vehette át az idei Petar Katančićdíjat. A kitüntetésre azokat jelölték, akik a legtöbbet tették a magyarországi horvátok identitástudatának megőrzéséért, kultúrájuk és nyelvük fennmaradásáért.

Zeneszóval fűszerezték meg a közmeghallgatást

 

Az örménység kultúrájának ápolását, a múlt emlékeinek megőrzését és a következő nemzedékeknek való átadását tekintette legfontosabb feladatának az örmény kisebbségi önkormányzat 2007- ben is – mondta beszámolójában Csíkszentgyörgyi-Ficzus Margit elnök a XII. kerületi művelődési központban rendezett közmeghallgatáson. A tavalyi évet összegző beszámoló szerint az örmény közösség számos, az elnök által hangsúlyozott elvnek megfelelő programot szervezett. Ezek közé tartozik az Örményország – régi hazánk című nagyszabású kiállítás, amelyet az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesülettel (EÖGYKE) közösen rendeztek a „MOM” kupolatermében áprilisban. Az évente jelentkező, az örmény kultúra értékeinek bemutatását  célul kitűző kiállítássorozat ötödik állomása – az eddigiektől eltérő módon – nem kódexeket, templomokat, képzőművészeti alkotásokat, hanem a történelmi folyamatok okozta változások hatásait, eredményeit tárta az érdeklődők elé. A kisebbségi önkormányzat október 28-án a Magyarok Házában az 1956-os forradalom és szabadságharc 51. évfordulója alkalmából ünnepi műsorral egybekötött megemlékezést szervezett, míg társrendezőként közreműködött az aradi vértanúk napján a főpolgármesteri hivatal dísztermében megtartott októberi ünnepségen. Az elmúlt évben is számos kulturális eseményt támogatott az örmény közösség – mondta az elnök. Így hozzájárultak a Fővárosi Örmény Klub hagyományos karácsonyi ünnepségének megrendezéséhez, az Örménygenocídium című könyv, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Örmény diaszpóra a Kárpát- medencében című második konferenciakötetének kiadásához. Anyagi segítséget nyújtottak az Orlay utcai templom felújításához. 2007-ben is, mint eddig minden esztendőben, hozzájárultak az EÖGYKE kulturális folyóirata és az EÖGYKE- évkönyv nyomdai költségeihez, ezzel segítve a hazai örménységet összefogó kiadványok megjelentetését.

 

A kisebbségi önkormányzatmunkáját mindig viszonyítani kell valamihez – kezdte beszámolóját Hrivnák Mihály, a szlovák kisebbségi önkormányzat elnöke. Ez a viszonyítási pont a kisebbségi önkormányzatokról szóló törvény, amely megfogalmazza a kisebbségek érdekképviseleteinek feladatait és működésük feltételeit. igényeinek kielégítése. A magyarországi szlovákok, így a hegyvidékiek is, nyelvi állapotuk szerint három csoportba sorolhatók – mondta az elnök. Vannak, akik megőrizték nyelvüket, sőt irodalmi szinten beszélik. Ők jobbára olyan értelmiségiek, akik felsőbb tanulmányaik során finomították nyelvismeretüket. A második csoportba tartozók elsősorban családi körben használják a szlovákot, legtöbbjük tájnyelvi szinten. Végül a harmadik kategóriában azokkal találkozhatunk – és itt elsősorban a fiatalokról van szó –, akiknek a szülei ugyan szlovákok, ám otthon kevés szlovák szót hallottak, ezért mára elfelejtették a nyelvet. Mindegyikükre igaz azonban, hogy tudatában vannak szlovák gyökereiknek, érdekli őket, hogyan éltek szüleik, nagyszüleik. Az identitás megőrzésében pedig nagy szerepe van a kisebbségi önkormányzatok munkájának. Ennek megfelelően a kisebbségi önkormányzat egyik fontos feladatának tartja, hogy minél több fiatalt vonjon be a programjaiba – jelentette ki Hrivnák. A 2007-es történések közül két eseményt, az Alföldi Szlovákok Napját és a Benedek Gábor István íróval szervezett találkozót emelte ki az elnök. Előbbi rendezvényen Lopusin András a tótkomlósi szokásokról tartott előadást, külön kitérve a lakodalomhoz kötődő hagyományokra, majd Tótkomlós jellegzetes lakodalmi ételeinek kóstolójára került sor. A kerületi művelődési központ kupolatermében rendezett programot Zsolnai Mihály fafaragó művész kiállítása gazdagította. Nagy közönségsikert aratott Benedek Gábor István, a tótkomlósi származású író irodalmi estje is, amely a tótkomlósi szlovákok más kisebbségekkel valókapcsolatait elevenítette fel.