Önkormányzati segítség rászorulóknak

Milyen szociális feladatokat vállal magára az önkormányzat?
– Az önkormányzat lehetőségeihez mérten mindent megtesz polgárai életkörülményeinek javításáért. A jogszabályokban meghatározott kötelező feladatok mellett önként vállalt támogatásokkal igyekszik könnyebbé tenni a rászorulók mindennapjait. Egyszeri vagy folyamatos ellátás keretében segítjük a nehéz élethelyzetbe kerülő gyermekes családokat, egyedül élőket és az időseket.

Hogyan valósítják meg mindezt?
– Humánus, ügyfélbarát ügyintézés kialakítására és működtetésére törekszünk az Ügyfélszolgálati Charta által megfogalmazott elvek betartásával. Ügyintézőink széles körű szakmai felkészültséggel végzik munkájukat és nyújtanak segítséget.

Hogyan zajlik a szociális ellátások megállapítása?
– A segélyezés teljes gyakorlata a népjóléti iroda feladata, a felnőtt- és gyermekvédelmi segélyezést végző szociálpolitikai ügyintézők a legtöbbször ügydöntőként jelennek meg, így a segélyek legfőbb elbírálása is őket érinti. Az ügyintézők döntés-előkészítését törvények és helyi rendeletek szabályozzák, mérlegelési jogkörük csak az egyszeri kifizetésű segélyek esetében lehetséges, mint például az esetenkénti segély, vagy a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. Itt viszont igen nagy szerepe van az ügyintézői szabadságnak. Ezen ellátások esetében a támogatás mértékét illetően az ügyintéző tehát egyénileg mérlegelhet. Joga és feladata is figyelembe venni az adott körülményeket, szükség esetén környezettanulmányt is végezhet. Mindemellett a megfelelő és humánus döntés meghozatalához sokszor elengedhetetlen a különböző jelzőrendszerek igénybevétele. Ennek érdekében folyamatos kapcsolatot tartunk a Családsegítő és Gyermekjóléti Központtal, a védőnői szolgálattal és a gondozási központokkal.

Milyen ellátások igénylésére van lehetősége a kerületi felnőtt lakosoknak?
– Az alapvető jövedelempótló, illetve jövedelmet kiegészítő támogatások mellett lehetőség van lakhatást segítő ellátások igénylésére, de a gyógyászati segédeszközök igénybevételének megkönynyítésére, vagy a gyógyszerfogyasztás terheinek csökkentésére szolgáló közgyógyellátás, gyógyszertámogatás szintén irodánkon igényelhető.

Melyek a jövedelmet kiegészítő támogatások?
– Az eseti, a krízis-, illetve a temetési segély, a napjainkban sokat vitatott rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, valamint az ápolási díj. Esetenkénti segély annak a nagykorú személynek, illetve családnak nyújtható, amely a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, elégséges jövedelemmel nem rendelkezik, vagy az alkalmanként jelentkező kiadások miatt anyagi segítségre szorul. Abban az esetben állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, vagy az egyedül élő kérelmező havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb öszszegének két és félszeresét nem haladja meg.

Előfordul, hogy túlléphetik ezeket a jövedelmi határokat?
– Ha egy személy, illetve család létfenntartásának ellehetetlenülését különösen veszélyeztető, váratlan esemény idézi elő – elemi kár, tartós betegség, nagy értékű lakásfelszerelési tárgyak meghibásodása stb. –, előfordulhat, hogy a fellépő helyzet csak krízissegély odaítélésével orvosolható. Ebben az esetben – a veszélyeztetettség mértékét figyelembe véve – magasabb összegű jövedelemhatár mellett nagyobb támogatás is adható.

Milyen támogatás vehető igénybe hozzátartozó halála esetén?
– Ilyen kérelemnél az eseti segélyek egy speciális formáját, a temetési segélyt állapítjuk meg. A támogatás annak adható, akinek a havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének három és félszeresét, a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg. Összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek tíz százalékánál. Amennyiben olyan halálesetről van szó, amely esetében nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles erről nem gondoskodik, a hivatal jegyzője köztemetést rendel el.

Ha jól értem, ezek az ellátások egy rövidebb időszakban bekövetkező élethelyzetre reagálnak. Mely segélytípusok nyújtanak segítséget tartós jövedelemkiesés esetén?
– Ilyen például a rendszeres szociális segély, amely annak az aktív korú személynek nyújtható, aki egészségkárosodott, vagy nem foglalkoztatott, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított. Ez esetben a segély megállapításának feltétele, hogy vállalja az együttműködést a Munkaügyi Központtal vagy az önkormányzat által kijelölt szervvel, a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ munkatársaival.

Hogyan bírálják el a kérelmeket?
– A jelenlegi szabályozás szerint a települési önkormányzat a rendszeres szociális segély megállapítása előtt megvizsgálja az aktív korú nem foglalkoztatott személy foglalkoztatásának lehetőségét. Ha az önkormányzat a kérelmező foglalkoztatását harminc napon belül biztosítani tudja, akkor a kérelem benyújtása és a foglalkoztatás megkezdése közötti időtartamra a rendszeres szociális segély havi összegének időarányos része jár. Amennyiben erre nincs lehetőség, úgy – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – a kérelem benyújtásának időpontjától rendszeres szociális segélyt állapít meg részére. Abban az esetben, ha valaki hozzátartozójának ápolása miatt egyáltalán nem, vagy csak részmunkaidőben képes munkát vállalni, és ez tartósan veszélyezteti családjának megélhetését, számára ápolási díj állapítható meg. Ha az ápolási díjat annak a hozzátartozónak állapítjuk meg, aki állandó és tartós felügyeletre szoruló, súlyos fogyatékos, vagy tartósan beteg, tizennyolc év alatti személy gondozását, ápolását végzi, a díj összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének száz százalékával. Kaphatja még fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos gondozását, ápolását végző személy is, ebben az esetben a támogatás mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százharminc százaléka. Fennáll az ápolási díjra való jogosultság akkor is, ha valaki állandó és tartós felügyeletre szoruló, tartósan beteg, tizennyolc év feletti személy gondozását, ápolását végzi, és a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. Ilyenkor az ápolást végzőt az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének nyolcvan százaléka illeti meg. A kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, s a szakvéleményét, hogy az ápolt ezért állandó és tartós gondozásra szorul; tartós betegség esetén a fentieken kívül az igénylő nyilatkozatát a saját és családja háromhavi jövedelméről, valamint az azokat tanúsító igazolásokat. Amennyiben az ápoló kereső tevékenységet folytat, csatolni kell munkáltatója igazolását is a munkaidejéről.

A rendszeres ellátások közül melyek segítik az időseket?
– Az időskorúak járadéka, amely a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. 2007. január elsejétől a jegyző időskorúak járadékában részesíti azt a hatvankettedik életévét, illetőleg az irányadó nyugdíjkorhatárt betöltő személyt, akinek a saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa bevétele alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének nyolcvan százalékát. Egyedül álló esetében hetvenöt éves korig annak jár a támogatás, akinek a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kilencvenöt, hetvenöt év felett pedig a százharminc százalékát.

Mekkora a járadék összege?
– A jövedelemmel nem rendelkező, hatvankettedik életévét betöltött személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének nyolcvan, hatvankettedik életévét betöltött, de hetvenöt évnél fiatalabbnál az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kilencvenöt, hetvenötödik életévét betöltött személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százharminc százaléka. Jövedelemmel rendelkező jogosultnál a támogatás összegének és a jogosult havi jövedelmének különbözete.

mm.