Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez
*

Ünnepi hangulatban – adventi vásár a Hegyvidéken

Igazi karácsonyi hangulat, a kürtős- és mézeskalács édes-fűszeres íze, a forralt bor hívogató melege, a fenyődíszek zizegése, vásári forgatag várta advent első vasárnapján a polgármesteri hivatalt övező utcákba érkezőket. Az ötödik alkalommal megtartott hegyvidéki adventi vásár megnyitóját kulturális programok színesítették.

Miközben a vásártérré alakított Kiss János altábornagy utcában az árusok még javában rendezgették portékáikat, a szomszédos Törpe utca torkolatában felállított nagyszínpadot gyerekek vették birtokukba. Előbb a Prima Primissima- és Magyar Örökség-díjas Csillagszemű Gyermektáncegyüttes műsora szórakoztatta a szépszámú közönséget, majd a Jókai Mór iskola alsós növendékei elevenítették fel a lucázás hagyományát.

*

Az Advent a Hegyvidéken rendezvénysorozat megnyitóján hirdették ki a kerület valamennyi óvodáját és iskoláját megmozgató, „Ünnepelünk” című gyermekrajzpályázat eredményét. A Szamos Marcipánnak köszönhetően valamennyi kis művész ajándékot vehetett át Lovas Pál alpolgármestertől, míg intézményenként a legszebb rajzokat készítő három gyermek, valamint az adventi naptárat összeállító Arany János iskola elsősei külön díjazásban részesültek. A pályázatra beérkező tablók a színpadot díszítik a vásár végéig.

Belépve a polgármesteri hivatalba, a földszinten az APS Stúdió Adventi koszorúk című fotókiállítását láthatják az érdeklődők. A Virányosi Közösségi Házban működő fotóklub tárlatának megnyitóján Fabó László elmondta, az adventi koszorú a nap járásának tárgyiasulása, ami a természeti népek gondolatvilágát idézi. A fényünnep pedig közeli rokonságban áll a fényképezéssel, ahogyan a fotós megragadja, hozzáférhetővé teszi és bebalzsamozza a pillanatot. A kiállított munkák különlegessége, hogy nem alkalomra, hanem alkalomból születtek. Éppen ezért nem képviselnek egységes szemléletet, sokkal inkább ugyanannak a történetnek az egyéni interpretációi. Látszólag semmi közük egymáshoz, mégis elválaszthatatlanok, ahogyan egy konkrét tárgyból fokozatosan átlényegülnek.

A vásáron járva szinte visszaköszön a kiállításon látható képek hangulata. Népművészeti tárgyakat, szőtteseket, kerámiákat, bőrtermékeket és finomabbnál finomabb hagyományos magyar étkeket, a szellem éhségét csillapító könyveket kínálnak az árusok, akiknek mindenkihez van egy jó szavuk. Még vásárolni sem kell ahhoz, hogy szóba elegyedjenek a kis bódék között sétálókkal. Azt mondják, ez természetes, hiszen itt már szinte mindenki ismeri a másikat, az árusok és a vevők többsége is visszatérő vendég.

Itt van mindjárt a kürtőskalácsos Bálint család. Székelyudvarhelyről, Hegyvidék testvérvárosából jönnek minden évben, hogy megédesítsék az emberek mindennapjait. A Böszörményi út közvetlen közelében, az első bódéban sül a családi recept alapján készülő kürtőskalács. A nagy hideg ellenére Bálint úr egy szál ingben forgatja a tésztát a parázs felett.

A Bálint-féle kürtőskalács nemcsak finom, hanem Guinnessrekorder is. Igaz, nem a Hegyvidéken megízlelhető, hagyományos méretű édessége, hanem az, amelyet tavaly Kecskeméten sütött. A hatméteres süteményhez külön fenyőhengert és sütőt kellett készíteni de megérte, hiszen hivatalosan is az övé a világ leghosszabb kürtőskalácsa. Otthon, Székelyudvarhelyen, a Lehel kürtősházban a vargabélestől a darásfészekig sok hagyományos magyar édességet kínálnak, a hegyvidéki vásárban azonban „csak” háromféle kürtőskalácsot és pogácsát készítenek. „Viszik a finomságokat a vásárlók, sokan egész évben arra várnak, hogy végre igazi magyar édességet ehessenek – osztja meg tapasztalatait Bálint mester –, mert mi szeretettel készítjük a kürtőskalácsot, s ez a szeretet gőzölög ki belőle, amit megéreznek a hegyvidéki emberek.”

Maguknak azért csináltak egykis málét is. „Ezt a kukoricalisztből, maradék aludttejből, szódaporból és egy kis cukorból készített édességet a gyerekek különösen szeretik mifelénk”, mondja Bálint asszony. Hogy nem csak a kicsik kedvence a málé, arra e sorok írója a bizonyíték, aki a meleg kürtőskalácsot is megkóstolhatta – ajánlja is bátran mindenkinek, főleg a diósat.

Csak néhány utcányit utazott a Magyar Menedék Könyvesház, hogy a Márvány utcából elhozza a vásárra a magyar történelemmel foglalkozó köteteit. Azt mondják, itt mindig sok könyvet adnak el, a hegyvidékiek igénylik a magyar hagyományokat ápoló irodalmi műveket.

A kezdetek óta árulja a vásárban saját biotermékeit az adai Török család. Közel negyedszázada foglalkoznak élelmiszerek készítésével, elsősorban feketeszederből, meggyből, szilvából és birsalmából. A legtöbb vásárlójuk visszajáró, de egyre több az új vevő is – mondja a biogazda. Sokan bespájzolnak a következő vásárig, nagyobb mennyiségű lekvárt és szörpöt visznek haza. A feketeszederszörp jótékonyan hat az egészségre, főleg a vashiányos vérszegénység leküzdésére javallott, a szederborecet pedig a gombás megbetegedések ellen hatékony. Ezúttal hoztak saját alapanyagokból készült, bükkön füstölt, könnyű dalmát sajtot és zentai süteményeket is. Állandó vásárlójuk a Papp család. Az édesapa elmondta, hogy a gyerekek nagyon szeretik a szederszörpöt, ezért alkalmanként több üveggel vásárolnak. Most azonban a szokásosnál is többet visznek, mert a szomszédjaik is kértek az italból.

mm.