Az 59-es villamosvonal flórája

Amikor elhatároztuk e cikk megírását, úgy gondoltuk, mindössze néhány növény lesz, amelyet érdemes megemlíteni. Aztán nekikezdtünk a sínek és töltések melletti társulások feltérképezésének, és meglepően sok fajt találtunk. Természetesen nagyobb részük a gyomnövények közé tartozik, de sok olyan növény is él itt, amelyekkel kirándulásokon, réteken, erdők szélén lehet találkozni.

 

A botanikusok az árkok, vasúti töltések növényvilágát külön kategóriába sorolják, hiszen ezeket az élőhelyeket nem a környező táj növényvilága népesíti be, hanem saját flórával rendelkeznek, amely sávszerűen szegélyezi a síneket. A mesterségesen létrehozott területen e fajok alkalmazkodóképessége jobb, mint a környéken előforduló talajadottságokhoz igazodóké, így nagy számban tudnak elterjedni, de általában nem tovább az árkok, töltések oldalánál.

 

Fák a sínek mellett
Nem meglepő, hogy a villamos pályája mellett olyan fák is növekednek, amelyeket nyilvánvalóan nem ültetett oda senki. Közvetlenül a töltés mellett találhatunk például akáccsemetéket, amelyek embermagasságúra fejlődtek. A fehér virágú faj jól alkalmazkodik és gyorsan nő, így könnyen meghódít új területeket. Kedveli a kövek miatt kialakuló meleg mikroklímát.

 

A partoldalban az Amerikából „jött” ecetfa terjed látványosan. Ennek az ősszel gyönyörűen színeződő fafajnak jellemzője, hogy ha törzse megsérül, gyökeréről számtalan sarjat fejleszt. A kertészek jól ismerik makacsságát, amellyel szinte kiirthatatlanul ver gyökeret a kertekben. A kivágott tő környezetében még évek múltán is felütik fejüket a sarjak.

 

A nagyobb példányok alatt – például a Vas Gereben utcai megálló fölött – jól megfigyelhetők a sarjak. Sokuk áldozatul esik a fűnyírásnak, de a növény fáradhatatlanul neveli az újabb és újabb sarjakat, amelyekkel lassan növelni tudja területét, és végül egyetlen fából alacsony facsoporttá hízik. Nevével ellentétben ecetet nem tartalmaz, cserzésre használt tannintartalma azonban jelentős.

 

Nem fa, mégis itt érdemel említést a közönséges ördögcérna. Ez a hosszú hajtásokat nevelő és kusza bokrokat alkotó növény eredetileg a meleg égövben élt. Nálunk korábban a bolygatástól védett kertek biztosítottak számára menedéket, mára azonban szinte mindenütt előfordul, ahol megtűrik. Ideális élőhelye a Németvölgyi és Jagelló út felső sarka alatti, déli kitettségű lejtő (a szelektív sziget mögötti). Apró levelei mellett kicsi, lila virágokat nevel, amelyekből piros bogyótermések érnek. Nevéből sejthetően a növény minden része mérgező!

 

Néhány fafaj kifejezetten kedveli a sínek menti klímát és talajt

 

Pipacs és bogáncs
Tavasszal és nyár elején virágok sokasága nyílik a töltés mellett. Szépsége miatt sokaknak szemet szúr a pipacs, amely közvetlenül a sínek mellett is gyökeret ver. Élénk színű virágai a búzamezők szegélyén gyakoriak, de hazánkban mindenütt előfordulhatnak. Mákhoz hasonló magjaival régen süteményeket, salátákat ízesítettek, ilyen célra azonban a városi példányok nem ajánlhatók.

 

A köznyelv bogáncsként ismer minden szúrós, fészkes virágzatú növényt. Az 59-es vonalán – a Zólyomi lépcső megálló alatt – élő növény tulajdonképpen a rendkívül népes aszat nemzetség képviselője. A csoport tagjaira jellemző a szúrós szár és levél, a gömb alakú bimbó és a bordó árnyalataiban pompázó szálas virág. Sokuk kifejezetten szárazságtűrő. Egy- vagy kétnyári növények.

 

Talán nem egészen véletlen, hogy a sínek mellett fehér ernyős virágzatokat is találunk. Ennek a sok hasonló megjelenésű fajt magában foglaló családnak a tagja a bürök is, amelynek a közeli utca a nevét köszönheti. A növény gyógyhatásáról ismert, de túladagolva veszedelmes méreg, amelyet már a görögök is alkalmaztak (bürökpohár).

 

A katángtól a gyomig
A mezei katáng, vagy más néven cikória neve is mindenki fülében ismerősen cseng. Ennek a kék virágnak a termesztésbe vont változatából készítették a pótkávét. De a növénynek nem ez az egyetlen felhasználási módja. Az emberiség évezredek óta fogyasztja zsenge hajtásait és használja a népi gyógyászatban. A kétéves növény fiatal leveleiből ízletes saláta és krémleves készíthető, de köretként is megállja a helyét. Fogyasztása a benne megtalálható ásványi anyagok, rostok és vitaminok miatt különösen ajánlott. Télen szobában is hajtatható.

 

A magas fűszálak és virágszárak között kis, fehér virágtölcsérek nyílnak. A borús időben összezáródó virágok a szulákhoz tartoznak. A növény levelei kicsik, kapaszkodó szárakon fejlődnek. Nyár végére a növényke akár térdmagasságig is felfuthat a kerítéseken vagy más növényeken. Sűrű fonadékot képez, amelyen elszórtan nyílnak a fehér tölcsérvirágok.

 

A felsorolást sokáig lehetne folytatni, hiszen a környező kertekben is előforduló gyomok mindegyike megtalálható a kisebb-nagyobb gyepfoltokban. Sőt a kertekben ritka, nagyméretű gyomfajok (vörös here, libatop, lósóska, erdei mályva, keserűfüvek, habszegfű, útifű, lózsálya stb.) is szép számban képviseltetik magukat. A zöld folyosó értékét azonban nem csökkenti a „gyomok” nagy száma. Sokkal fontosabb a rendkívüli változatosság. És ne feledkezzünk el arról, hogy a villamos vonala, bár korábban vízfolyás völgye lehetett, régen nem nevezhető természetközeli élőhelynek!