Együttműködni a természettel

Makovecz Imre a világ egyik legjelentősebb organikus építésze. F. L. Wright, R. Steiner és a hagyományos magyar építészet mellett a magyar szecesszió, valamint a nemzeti romanticizmus építészeinek munkái, eszméi hatottak rá. Munkássága a kommunista ideológia és a brutálisan egyforma épületek kritikájával kezdődött. A rendszerváltozás után a globalizációt és az azzal járó kultúrát bírálta.

A Kossuth-díjas építész 1942 és ’46 között végezte el a négy elemit a Németvölgyi Általános Iskolában. „Még emlékszem Aranka néni, a tanítónőnk elegáns, fekete ruhájára. Minden osztályba ötven-hatvan gyerek járt. Ma, ahogy hallom, a fele sem…” – mondta a Németvölgyi Terefere októberi összejövetelén, amelyre őt hívták meg vendégként.

Stephaneum, Piliscsaba

Történelmi eseményekbe ágyazva életútjáról, építészeti törekvéseiről is beszélt hallgatóságának: „A tizenkettedik kerületben éltem át Buda ostromát, melynek során az iskola tetejét is lerombolták. Az én időmben még csak négy osztály volt itt, így aztán elemi után átvittek a nyolcosztályos Verbőczy (ma: Petőfi ) Gimnáziumba, az Attila útra. 1954 és ’59 között a Műegyetem építészkarán tanultam. Harmadéves voltam, amikor elkezdődött az 1956-os forradalom és szabadságharc. Nekem is volt benne némi részem, mivel a Műegyetemről indult el a tüntető menet, és én tagja voltam a parlamenti küldöttségnek, majd az egyetem Forradalmi Bizottmányának is… Az építészetben – a kockaházak építőivel ellentétben – az embereket helyezem előtérbe, az élethez hasonlító házakat akarok tervezni. Mivel nagyrészt a nők dolga a háztartás, a családi házak tervezése előtt mindig tárgyalok az asszonyokkal is. Nem a természet legyőzésére törekszem, inkább együtt akarok működni vele.”

A vendéget, a kialakult szokásnak megfelelően, rövid gyermekműsorral köszöntötték: a 2.a osztály népviseletbe öltözött tanulói őszi verseket, mondókákat adtak elő. Makovecz Imre a jelenlévők kérdéseire is szívesen válaszolt. Az 1990-es sevillai világkiállítás épületével kapcsolatban elmesélte, hogy az esemény után Magyarország pavilonja többször gazdát cserélt, jelenleg a helyi egyetem tulajdonában van. Kerületi kötődéseit firtatva kiderült, hogy szüleivel az Orbánhegyi úton élt, az egyetem befejezése után költözött el tőlük. Gyermekei jelenleg a Csipke úton laknak. Az építész elárulta, hogy az általa tervezett épületek közül az 1982-ben befejezett Sárospataki Művelődési Házat tartja a legkedvesebbnek. Legnehezebben pedig a Kolozsvári Református Templom készült el – nyolc évig kellett küzdenie Funarral.

Kérész Gyula