Húszéves a Budapesti Osztrák Gimnázium
Mennyire ismerik a gyerekek a Budapesti Osztrák Gimnáziumot?
– Szerintem egyre jobban. Az elmúlt évek tanulói létszámát nézve elmondhatjuk, hogy évente több mint negyven diák végez nálunk.
Az iskola nevéből talán adódik a kérdés: magyarok vagy Budapesten dolgozó külföldi szülők gyermekei tanulnak itt?
– Zömében, mondhatni kilencven százalékban magyar diákjaink vannak. Az, hogy az iskola osztrák, a tanítás nyelvében tükröződik, hiszen egy-két tantárgyon kívül – mint a magyar történelem, magyar nyelv és irodalom – mindent németül tanítunk. Az osztrák kulturális minisztérium hat hasonló iskolát működtet a világon, ezek egyike a miénk. Büszkék vagyunk az eredményeinkre, mert az 1990-es alapítás óta iskolánkban nagyon sok tehetséges diák érettségizett, és tanulóink legalább két idegen nyelvet felsőfokon beszélnek, mire befejezik gimnáziumi tanulmányaikat. Nem véletlen tehát, hogy mind a magyarországi, mind a külföldi egyetemeken szívesen fogadják őket.
Mára már felmenő rendszerű kétnyelvű képzést szerveznek.
– Igen. Az Orbánhegyi úti Osztrák–Magyar Óvodában már az egészen kicsi gyerekek is tanulnak németül; az Istenhegyi úti Osztrák–Magyar Európa Iskolában pedig az általános iskolások sajátítják el a német nyelvet, illetve tökéletesítik már megszerzett tudásukat. A mögöttünk hagyott két évtized azt igazolja, hogy nyitott, más népek kultúrájára fogékony, az új ismereteket könnyen elsajátító és alkalmazó tanulók végeznek ebben a multikulturális és soknyelvű környezetben. Ez pedig már akkor is nagy eredmény lenne, ha nem vennénk hozzá, hogy végzőseink magabiztosan és sikeresen tudnak helytállni nemzetközi környezetben is.
Engedjen meg egy prózai kérdést: ki finanszírozza mindezt, kik az iskola fenntartói?
– Közhasznú alapítványként működünk – kuratóriumunkba mind a magyar, mind az osztrák oktatási minisztérium delegál tagokat –, és természetesen megkapjuk diákjaink után a magyar állami normatív támogatást. Tantestületünk osztrák tanárait – jelenleg tizenhárman vannak – az osztrák Oktatási, Művészeti és Kulturális Szövetségi Minisztérium választja ki és küldi Budapestre. Mindebből adódóan diákjaink nemcsak magyar, de osztrák tantervi követelmények alapján összeállított érettségi vizsgát is tehetnek, sőt a legtöbben tesznek is, így osztrák és magyar érettségi bizonyítványuk is lehet.
Azoknak a gyerekeknek, akik nem beszélnek jól németül, nem is várják a jelentkezését?
– Dehogynem! Az öt tanéves képzés során az első évfolyamon előkészítő nyelvtanfolyamon vesznek részt az új diákok, német anyanyelvű tanárainktól tanulják a német nyelvet. Csak a megfelelő szint után kezdhetik el a négy tanéves képzést, hogy aztán mire végeznek, az osztrák gimnáziumi érettségi bizonyítvány mellé a felsőfokú német nyelvvizsga-bizonyítványt (C1) is megkaphassák.
Mindig öröm olyan külföldiekkel beszélgetni, akik megtanultak magyarul. Ön mennyi idő alatt és hogyan sajátította el ilyen jól?
– Már hat éve élek a családommal Magyarországon; örülök, hogy jónak tartja a magyartudásomat. Eddig én is tanítottam, matematika–fizika szakos tanár vagyok, de most igazgatóként más feladataim vannak. Elsősorban szeretném az eddigi eredményeinket megtartani, és az oktatást a lehető legmagasabb színvonalon megszervezni.
Ha már a szervezést említi: készülnek valamilyen különleges programmal az ünnepi tanévben?
– Őszintén szólva nekünk már maga a tanítás ünnep és öröm, de ünnepségeket is szervezünk a második félévben. Még nem fejeztük be az előkészítésüket, de azt már most elmondhatom, hogy lesznek különféle kulturális programjaink, amelyeket nemcsak a meghívott díszvendégeknek szervezünk, hanem a nyilvánosság, minden érdeklődő számára is.
Antal Ildikó