Katyń – idő, sors, igazság

Katyń a 301-es parcellához hasonló jelkép. Azt szimbolizálja, hogy a történelem tragikus eseményeinek feltárása a következő nemzedékek elodázhatatlan feladata. Számunkra azért is fontos esemény, mert Korompay Aurél személyében magyar áldozata is volt a mészárlásnak – mondta Balázs Attila, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény vezetője annak a kiállításnak a megnyitóján, amelyet a Katyńemlékmű szoborpályázatára beérkezett művekből állítottak össze a Barabás Villában. Hozzátette: a tárlat a bevezetője az egy hónapon át tartó kulturális rendezvénysorozatnak, amelyen szakértők idézik fel a Katyńban történteket. (A részletes programot programajánlónkban olvashatják.)

 

A pályázatot azért írták ki, mert a mártírok tiszteletére köztéri emlékművet avatnak Budapesten. „Ez tovább erősíti a lengyel–magyar történelmi kapcsolatokat, és arra figyelmeztet, hogy a diktatúra és az erőszak valamennyi formáját vissza kell utasítani” – emelte ki Lovas Pál alpolgármester a kiállításmegnyitón. Sajnos nekünk, magyaroknak is megvan a magunk katyńi tragédiája, Tito partizánjai negyvenezer vajdasági honfi társunkat gyilkolták le mindmáig tisztázatlan körülmények között – emlékeztetett az önkormányzat egyik vezetője. A KDNP XII. kerületi szervezete éppen ezért bizottság felállítását kezdeményezi annak érdekében, hogy az anyaország méltó módon emlékezzen meg a mártírhalált halt magyarokról.

 

A győztes pályamű

 

A Biblia egyetemesen mindenkire vonatkozó „ne ölj!” parancsa nem védte meg a lengyel katonákat – fogalmazott Zsigmond Attila, a köztéri szobrokat engedélyező és kezelő Budapest Galéria vezetője. A szovjet különleges alakulat német lőszerrel német módra, tarkólövéssel végezte ki a hadifoglyokat. A háborút megnyerő szövetségesek, Roosevelt és Churchill elismerték Kelet- és Közép-Európa szovjet megszállását. Lengyelországot elárulták, Katyń titok lett. Maguk a megfélemlítettlengyelek is csak „az erdőben elkövetett gyilkosságokként” mertek beszélni róla. Magyarország mindig a lengyelek pártján állt, ennek az évszázados barátságnak a jele, hogy Lengyelországon kívül éppen Budapesten alakítják ki az első Katyń-emlékhelyet.

 

A nemzetközi pályázatra összesen hatvannégy alkotás érkezett. Az első díjat, többfordulós értékelést követően, Széri-Varga Géza szobrászművész és Széri-Varga Zoltán építész munkája nyerte el. A megvalósításra ajánlott szobor rozsdás felületű, az erdő motívumaival díszített kocka, amely a bírálóbizottság szerint elvont fogalmakat használva, mégis közérthetően utal az idő–sors–igazság hármasának mindent felülíró jelenlétére.