Májusi zöldségcsodák
Végérvényesen itt a tavasz, és vele együtt a friss zöldségek időszaka. Ezek olyannyira kelletik magukat a piacok standjain, a zöldségesek ládáiban, hogy a téli vitaminhiány után egyetlen vágyunk van: (v)enni belőlük!
Rögtön itt a retek, főként a piros, hónapos. Természetesen a legjobb az egyenest a földből kihúzott gumó. Ha le is vágatjuk, előtte jól nézzük meg a „lombozatát”, amely dús, egészséges legyen. A szép, nagy, dundi gumó csalóka, fenntartással nyomkodjuk meg, mert többnyire pudvás. A kisebb, feszes tapintású, fénylő, élénkpiros jóval ízletesebb. A retek rövid ideig őrzi meg frissességét; lehetőleg kofánál vagy megbízható termelőtől vásároljunk. Ha kissé megfonnyadna, „úsztassuk meg” egy tányér vízben két-három óra hosszat.
Ki ne szeretné a zsenge, új répát nyersen elropogtatni? Minél keskenyebb a répa belső, csöves része, s minél pirosabb a körülötte lévő répatest, annál vitamindúsabb a gyökér. Minderről a zöldje tövének vastagságából következtethetünk, az árulja el a belső rész méreteit. A sárga színűek íztelenek, olykor keserűek. Frissességét szintén a lombozata mutatja meg a legjobban.
A tavaszi, kora nyári répa bőre hártyavékonyságú, nem érdemes lehámozni, elég csak ledörzsölni körömkefével, durva felületű szivaccsal. Hosszabb ideig a retekhez hasonlóan tárolhatjuk, de mindig a lombja nélkül.
A spárga a tavasz valódi hercegnője, már csak az áránál és tiszavirág életénél fogva is. Az íze felejthetetlen levesben, mártásban, vajban párolva, és még sorolhatnánk. Kétféle színben, kis kötegekben tündököl: hófehér szárú és húsú, enyhén rózsaszínbe hajló rügyfejekkel, vagy zöldebb, karakteresebb pirosas árnyalatú fejjel. Utóbbi jobban tűri a „gyűrődést”, kevésbé fásodik, hámozni csak módjával kell. Mindig tapintsuk meg a szárát, az ujjnyi vagy hüvelykujjnyi vastag lédús, nem fás, nagy eséllyel friss. Ha hosszabb a szár, mint 12-16 centi, akkor az alsó része rendszerint fás, használhatatlan. A rügyek húsos levelei legyenek zártak, feszesek, próbaképpen kettétörhetjük: amennyiben lédús, nedves a törésfelület, jó minőségű a termés.
Az újhagyma is egyenesen a kertből a legjobb. Akkor az igazi, ha nem túl vastag, zsenge, hófehér, és a szára szép, eleven zöld, sértetlenül csöves. A tompa fényű, beszürkült, pláne sárgás szárút ne vásároljuk meg! Nem jól tárolható, hamar fonnyad, érdemes mindig annyit vásárolni, amennyit még aznap, de legfeljebb másnap elfogyasztunk. Ne dobjuk el az egészséges, harsányzöld szárat sem, különösen eleinte. Kiváló zöld fűszere a kőrözöttnek, a zsíros vagy vajas kenyérnek, hasonlóan a snidlinghez.
-járay-