MOME-s diák világraszóló sikere
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatója nyerte a Google idei fotópályázatát. Halász Dániel képeit a londoni Saatchi Galériában állítják majd ki, a győztes sorozat az interneten is megtekinthető. A győztessel beszélgettünk.
A Google és a Saatchi Galéria közös pályázatára nyolcvankét országból több mint 3500 nevezés érkezett, a közönségszavazáson mintegy 170 ezren vettek részt. A végső sorrendről neves fotósokból és művészettörténészekből álló zsűri döntött. A szakmai grémium Halász Dániel Camp 165 Watten című sorozatát ítélte a legjobbnak. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) negyedéves hallgatója az első díjjal járó pénzjutalom mellett egynapos közös munkán vehet részt Martin Par fotóművésszel.
Hogyan kerültél a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemre?
– Egész Magyarországon ez az egyetem nyújtja a legmagasabb szintű művészeti szemléletű fotográfiai képzést, így a Szellemkép Szabadiskola elvégzése után egyértelmű volt a választás. Akkoriban még vizuális kommunikáció szaknak hívták azt, amire jelentkeztem, ezen belül lehetett videóra, animációra, grafikára, illetve fotóra specializálódni. Bár ma már mindegyik tárgy külön szakként működik, azért továbbra is sok közös órája van a diákoknak.
– Egész Magyarországon ez az egyetem nyújtja a legmagasabb szintű művészeti szemléletű fotográfiai képzést, így a Szellemkép Szabadiskola elvégzése után egyértelmű volt a választás. Akkoriban még vizuális kommunikáció szaknak hívták azt, amire jelentkeztem, ezen belül lehetett videóra, animációra, grafikára, illetve fotóra specializálódni. Bár ma már mindegyik tárgy külön szakként működik, azért továbbra is sok közös órája van a diákoknak.
Mivel foglalkozik egy fotográfus az iskolapadban?
– Az egyetemen elméleti és művészettörténeti oktatás folyik, ezzel párhuzamosan pedig a különböző szakokon szakirányú feladatok vannak. Gyakori, hogy megadott témákra, fogalmakra kell reagálnunk a fotográfia nyelvén keresztül, akinek pedig technikai segítségre van szüksége egy-egy probléma megoldásához, általában egyénileg fordul a tanárokhoz.
– Az egyetemen elméleti és művészettörténeti oktatás folyik, ezzel párhuzamosan pedig a különböző szakokon szakirányú feladatok vannak. Gyakori, hogy megadott témákra, fogalmakra kell reagálnunk a fotográfia nyelvén keresztül, akinek pedig technikai segítségre van szüksége egy-egy probléma megoldásához, általában egyénileg fordul a tanárokhoz.
 |
| A győztes sorozat egyik képe |
Melyek a kedvenc témáid?
– Az utóbbi időben leginkább a körülöttem tapasztalt társadalmi jelenségek foglalkoztatnak, ezekre próbálok válaszokat adni, illetve újabb kérdéseket felvetni. Tehát nem egy adott műfajhoz való ragaszkodás a lényeg, hanem a portré, tájkép vagy csendélet kereteit megtöltő tartalom.
– Az utóbbi időben leginkább a körülöttem tapasztalt társadalmi jelenségek foglalkoztatnak, ezekre próbálok válaszokat adni, illetve újabb kérdéseket felvetni. Tehát nem egy adott műfajhoz való ragaszkodás a lényeg, hanem a portré, tájkép vagy csendélet kereteit megtöltő tartalom.
Mi késztetett arra, hogy jelentkezzél a pályázatra?
– Egy ösztöndíj révén az idén fél évet töltöttem a Glasgow School of Art képzésén, a pályázatra leadott képeket Skóciában készítettem el. Ez volt a legfrissebb sorozatom, és kíváncsi voltam, mit gondol egy nemzetközi hírű zsűri a munkámról.
– Egy ösztöndíj révén az idén fél évet töltöttem a Glasgow School of Art képzésén, a pályázatra leadott képeket Skóciában készítettem el. Ez volt a legfrissebb sorozatom, és kíváncsi voltam, mit gondol egy nemzetközi hírű zsűri a munkámról.
Miért ezt a versenytémát választottad?
– A skóciai tanulmányutam során a tájképekkel foglalkoztam. Elsősorban az érdekelt, mennyi történet „rakódik le” egy-egy táj mögé az idők során, amiket gyakran elfelejtünk. Így találtam rá egy falura, ahol a második világháború alatt titkos átnevelőtábor működött, és meglepően jó körülmények között tartották fogva a magas rangú náci tiszteket. Mára semmi nyomát nem látni ennek. Arra szerettem volna felhívni a figyelmet, mennyi gyűlölet van még ma is a világban a különböző emberek között.
– A skóciai tanulmányutam során a tájképekkel foglalkoztam. Elsősorban az érdekelt, mennyi történet „rakódik le” egy-egy táj mögé az idők során, amiket gyakran elfelejtünk. Így találtam rá egy falura, ahol a második világháború alatt titkos átnevelőtábor működött, és meglepően jó körülmények között tartották fogva a magas rangú náci tiszteket. Mára semmi nyomát nem látni ennek. Arra szerettem volna felhívni a figyelmet, mennyi gyűlölet van még ma is a világban a különböző emberek között.
MOME-s diák ért már el hasonló sikert?
– Tavaly az Epson fotópályázatán éppen a MOME csapata szerezte meg a fődíjat. Akkor a zsűri döntése alapján közel százötven művészeti egyetem közül bizonyultunk a legjobbnak.
– Tavaly az Epson fotópályázatán éppen a MOME csapata szerezte meg a fődíjat. Akkor a zsűri döntése alapján közel százötven művészeti egyetem közül bizonyultunk a legjobbnak.
Egy ilyen szép eredmény után milyen tervekkel vágsz neki a következő éveknek?
– Szeretnék Magyarországon és külföldön kiállításokon részt venni, olyanokon, amelyek nem kizárólag egy szűk szakmai közeget, hanem szélesebb társadalmi réteget tudnak megszólítani.
– Szeretnék Magyarországon és külföldön kiállításokon részt venni, olyanokon, amelyek nem kizárólag egy szűk szakmai közeget, hanem szélesebb társadalmi réteget tudnak megszólítani.
mm.