Mûemlék lett a Postapalota

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal március 14-i hatálylyal 195 épületet, illetve objektumot nyilvánított műemlékké, amelyek közül nyolc a XII. kerületben található. Méreteit és ismertségét tekintve a legjelentősebb a Krisztina körúti Postapalota, amely nevével ellentétben tavaly óta már nem a Magyar Posta tulajdona.

 

A cég ugyanis – ahelyett, hogy felújította volna a több mint 5500 négyzetméteres telken álló, csaknem 19 ezer négyzetméter hasznos alapterületű, 1924-ben épült központját – gazdaságossági szempontokra hivatkozva inkább úgy döntött, 2017 végéig új irodaházat bérel a XIII. kerületben, havi 400 ezer eurós bérleti díjért. Pedig a magyarosszecessziós homlokzati díszítésű palota a főváros egyik legegyedibb, kiemelkedő városképi jelentőségű épülete, amely belül is tartogat különlegességeket: a főlépcsőházban például még az eredeti, igényes kialakítású páternoszter működik.

 

A Postapalota kiemelkedő városképi jelentőségű épület

 

Az újonnan védettséget kapott kerületi épületek között a legrégebbi a Béla király út 26. alatt található, 1844 körül épült, homlokzatával az utca felé néző, földszintes klasszicista ház, amelyet 1902-ben díszes oromzatú, nyitott verandával toldottak meg. Ugyanezen a telken, az előbbi villa mögött áll az immár szintén védettséget élvező, Weinréb Fülöp tervei szerint emelt, „svájci típusú”, lombfűrészelt oromzatú, ugyancsak földszintes nyaraló, amelyet Leipziger Vilmos szesz- és cukorgyáros építtetett 1892-ben.

 

Műemlék lett a feltehetően 1852-ben épült egykori Szigligeti-villa is (Lóránt út 7.), amely nevét a jeles színészről és drámaíróról, Szigligeti Edéről kapta, aki az 1850-es évek közepén vásárolta meg az ingatlant. Jókai Mór svábhegyi villája is akkoriban épült, ám többszöri átépítés után 1964-ben lebontották. Híres kertje azonban, ha átalakításokkal is, még ma is megvan a Költő utca 21.-ben, s védett örökség lett. Itt egy tanösvényt is kialakítottak a Magyarországon leggyakrabban előforduló kőzetfajták bemutatására.

 

Villa az Istenhegyi út 8. alatt

A műemlékek listáján szerepel az 1920-as évekből származó, Diana köz 14. alatti historizáló villaépület, a Vali-lak, amelyet Sasvári Géza saját maga számára tervezett. Szintén ebből az időszakból való az Istenhegyi út 8.-ban később óvodává alakított, nagyméretű neobarokk villa, amely hasonlít a debreceni Déri Múzeumhoz, nem véletlenül: mindkettőt Györgyi Dénes tervezte. Az Istenhegyi úti villaépület a két világháború közötti magyar neobarokk építészet magas színvonalú emléke, a barokk kastélyok villává szelídített változata, amely több részletében – például a megmaradt kandallóval, rokokó tükörrel és díszrácsokkal – belül is idézi az elegáns közösségi terek régi pompáját.

 

A második világháború előtti modern építészet remeke a Sashegy tetején álló, úgynevezett Fenyő-ház (Sasfiók utca 8.), amelyet Major Máté 1934-ben tervezett családjának, illetve rokonainak, köztük apósának, Fenyő Zsigmondnak. Szintén a modern stílus jegyében épült 1938-ban az ifj . Paulheim Ferenc tervezte villa Stieber Adolf vasgyáros és gyermekei számára, amely a kerttel együtt kapott védettséget (Tündér utca 16/a). A mintaszerűen jellegzetes, modern, nagypolgári villa a korabeli képét megőrző kertjével – annak eredeti terepformáival, épített elemeivel, a többi között a tipegő-utakkal, a medencével és a teniszpályával, valamint a növényállomány nagy részével együtt – a stílus és a műfaj hazánkban ritka, szinte teljes egészében épen maradt építményeinek egyike.