Új KRESZ a villamosoknak

Újraszabályozzák a villamosok jelzési és forgalmi utasításait. Hogy miért volt erre szükség, illetve mit tapasztalhat mindebből az utas, arról Szedlmajer Lászlót, a BKV Zrt. villamos-főmérnökét kérdeztük, aki oroszlánrészt vállalt az új szabályozások kidolgozásában.

 

– Az eddig érvényben lévő, a villamosokra vonatkozó forgalmi utasítás lényegében még az ötvenes-hatvanas éveket idézte, az akkori műszaki feltételekhez igazodott – mondta a szakember. – Bár 1981-ben módosítottak rajta,éppen azért, mert megérkeztek az 59-es vonalra a Tátra szerelvények, és ezek – akkor nagyon modernnek számító – rugóerőtárolós rögzítőfékkel voltak felszerelve. A villamos-KRESZ többi része azonban szinte érintetlen maradt. Például az a kitétel is, hogy járművezető 150 centiméternél alacsonyabb személy nem lehet. Ma már sokkal korszerűbb feltételekkel állapítják meg, ki alkalmas és ki nem.

 

 

Az új szabályozásból máris tapasztalhatják az utasok, hogy csak akkor áll meg a villamos, ha van le- vagy felszálló utas. Ezt persze csak olyan szerelvények esetében lehet megoldani, amelyekbe leszállási jelzőt szereltek. Az 59-es vonalán mindig ilyen szerelvények járnak.

 

Azért itt is akad kivétel, például az Apor Vilmos téren, vagy a Hűvösvölgy felé a Budagyöngyénél mindenféleképpen megállnak a szerelvények. Erre forgalmi okokból van szükség, hogy ha túl sok megállót „kihagy” a jármű, akkor legyen egy pont, ahol visszazökken a megadott menetrendbe, és ne váljon egyenetlenné a forgalom. Általában napközben közúti torlódások miatt lelassuló villamosok tudnak így valamennyi időelőnyt szerezni, de ez sokszor még arra sem elég, hogy az eredeti menetrendet tartani tudják. Magyarán, ha nem volna új villamos- KRESZ, még lassabb és kiszámíthatatlanabb lenne a szerelvények közlekedése.

 

– A jelenlegi műszaki feltételek korszerűbb szabályozást igényeltek – emelte ki Szedlmajer László. – Például a múlt század közepén közlekedő légfékes villamosok miatt a lassan bejárható részek előtt negyven méterrel ki kellett tenni a sebességkorlátozó táblát, ma már a megbízhatóbb fékrendszerek miatt elég ezt a pályaszakasz kezdeténél elhelyezni. Vizsgáltuk, hogy a váltókon, kereszteződéseken, felsővezeték-elágazások alatt való áthaladások esetén mennyi a még megengedhető legnagyobb, ugyanakkor teljesen biztonságos menetsebesség. A legtöbb helyen a duplája jött ki, mint amennyit idáig engedélyeztek, de jelentősen lehetett csökkenteni annak a pályaszakasznak a hosszát is, amelyre a lassabb haladást elrendeljük. Ezek a kicsinek számító értékek összeadódnak, és mindez együtt már érzékelhető javulást eredményezhet. Vannak ennek költségkímélő elemei is, például egy megállóban való áthaladással mintegy 30 forintnyi energiát takarít meg a vállalat.

 

Az új villamos-KRESZ-t úgy alakították ki, hogy a technikai és műszaki fejlesztésekből adódó jövőbeni eredményeket szinte azonnal be lehessen építeni a rendszerbe, és ne kelljen újabb évtizedeket várni a módosításra. A dokumentumot a többi, villamost üzemeltető vidéki vállalattal együtt a BKV beterjesztette a hatósághoz, így már az egész országban érvényes, és minden járművezetőt húszórás tanfolyamon készítenek fel rá.

 

– Az elmúlt néhány hónapban az új szabályokból eredő baleset vagy probléma egyáltalán nem fordult elő – hangsúlyozta a BKV villamos-főmérnöke. – Bizakodhatunk tehát, hogy utas és szolgáltató egyaránt jól járt.