A válság dacára

„A legnagyobb érték a hosszú távú bizalom, melyet a támogatóinktól és az önkormányzattól kapunk” – mondta az új szaktantermek szeptember elsejei felavatásán Patkó Lajos. Az Arany János iskola igazgatója köszöntőjében elmondta, hogy bár eddig is magas színvonalú biológiaoktatás folyt az iskolában – akadémikus vendégoktatók segítségével –, biológiatagozatot tíz éve nem indítottak. A Magyar Tudományos Akadémiával és a Magyar Innovációs Szövetséggel meglévő jó kapcsolatuk alapján és partnereik javaslatára az elmúlt tanévben kidolgozták a munkatervét és elkészítették a költségvetését egy lehetséges tagozati osztály működtetésének. A tervekhez csakhamar támogatók is csatlakoztak – MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézet, 77’ Elektronika Műszeripari Kft., EGIS Gyógyszergyár, Richter Gedeon Nyrt., MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet, MTA Enzimológiai Intézet, BME Pro Progressio Alapítvány –, közösen összhangba hozták az igényeket és a lehetőségeket, s az elmúlt tanév végeztével el is kezdődtek a munkálatok. A három új – kémiai, biológiai és fizikai – szaktanterem a 2009–2010-es tanévtől szolgálja a nívós oktatást.

 

„Olyan kezdeményezés első lépését látom ebben – mondta az ünnepségen Pálinkás József –, ami elvezet a magyar természettudományos oktatás megújításához.” A Magyar Tudományos Akadémia elnöke kiemelte: fontosnak tartja, hogy érdekesen, láthatóan és felfoghatóan lehessen átadni a tudást a diákoknak, ezért az ország sok iskolájának kellene ezt a példát követnie.

 

Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora arról beszélt, hogy ebben a tanévben négyezer hallgatót vettek fel alapképzésre, ugyanakkor ezer eddigi hallgatót kellett a szükséges felkészültsége hiányában elbocsátaniuk. Az utóbbi magas szám arra figyelmeztet, hogy a középiskolákban nem kapják meg a diákok azt az alaptudást, amire az egyetemi képzés épülhet.

 

Az első kísérlet az Arany János iskola egyik új szaktantermében

 

Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke is annak a szomorú tapasztalatának adott hangot, amely azt mutatja, hogy a természettudományos képzésben részt vevő fiatalok száma évről évre csökken; egyre kevesebb óraszámban oktatják ezeket a tárgyakat, és mert nincs kötelező természettudományi érettségi tantárgy, a középiskolások érdeklődése is apad. „Sokat tettünk azért, hogy ezt a folyamatot megfordítsuk – mondta –, s ehhez ebben az iskolában komoly elkötelezettséget és igazán felkészült tanárokat találtunk.” „Azt mindenki elismeri – hangoztatta az MTA Enzimológiai Intézet igazgatója, Závodszky Péter –, hogy olyan lesz a jövő társadalma, amilyen a ma iskolája, éppen ezért szükséges a megújulás, a fejlesztés és korszerűsítés. Ma, amikor az állam folyamatosan visszavonul a távlatos fejlesztésektől, a válság és a gazdasági gondok ellenére volt néhány ember, aki összefogott, és hihetetlen gyorsasággal létrehozott egy reálgimnáziumot.”

 

A természettudományos kísérletek és kutatások fontosságát hangsúlyozta az EGIS Gyógyszergyár főosztályvezetője, Menthy Mariann, aki elmondta, az EGIS sikerei hátterében mindig a csúcstechnológiájú kutatás és kiemelkedő szintű biológiai és kémiai szaktudás áll, ezért is tartották fontosnak, hogy támogassák az Arany János iskola kezdeményezését. A Richter Gedeon Nyrt. kutatási főtanácsadója, Vas Ádám ehhez hozzátette, hogy a gyógyszergyár kutatási központja Magyarországon van, ezért fontos cége számára, hogy a leendő kutatók felkészítése, oktatása mind magasabb színvonalon folyjék.

 

A szaktantermeket felavató ünnepség zárszavaként Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke kiemelte, kétségtelenül fontos minden téren a tehetséggondozás, de azzal is tisztában kell lenni, hogy a természettudományos műveltség nélkül élő ország önés közveszélyes. A választóknak rendelkezniük kell az ország sorsát befolyásoló döntéseket megalapozó ismeretekkel – például nukleáris kérdésekben –, hogy felelősen adhassák voksukat akár az igenre, akár a nemre. „Mindehhez fontos kezdet ez a mai nap – tette hozzá –, de csak kezdet. A szabályok és törvények megtanulása kevés – gondolkodni és problémát megoldani kell megtanítani a diákokat, ami csak úgy lehetséges, ha személyes tapasztalatok révén a tanulók rácsodálkoznak a világra, és megértik a folyamatok okát. Remélem, hogy ez a szemlélet az egész országban elterjed, és ehhez az Arany János iskola példája is hozzájárul majd.”