Vigadtak a pedagógusok

Tizenkettedik alkalommal rendezték meg a kerületi pedagógusbált, amely a farsangi szezon egyik kiemelkedő helyi vigassága. Ahogy mondani szokás, a rendezvény nem jöhetett volna létre a hegyvidéki önkormányzat támogatása, a KIMBI Óvoda önfeláldozó szervezőmunkája és az intézmények munkatársainak aktív részvétele nélkül.

 

– A bál az évek során szerzett tapasztalataink szerint nagymértékben elősegíti a kerületben dolgozó pedagógusok összetartását – mondta a fő szervező, Palotai Istvánné, a KIMBI ovi vezetője még a megnyitó előtt. – Márpedig egy összetartó közösség jobb eséllyel tud szembenézni az egyre nehezebb külső körülményekkel, nagyobb eséllyel őrzi meg önbecsülését, értékeit, hagyományait. Az is fontos szempont, hogy a pedagógusok ilyenkor kilépnek kicsit a taposómalomból.

 

A Csörsz utcai művelődési központban rendezett bált Pokorni Zoltán polgármester nyitotta meg, majd Palotainé köszöntötte az egybegyűlteket. A zenés-táncos műsort néhány kerületi oktatási intézmény növendéke szolgáltatta. A Budapesti Japán Iskola hatodikos tanulóiból összeállt dobzenekar, a Virányos Általános Iskola színészpalántái és karib- tengeri kalózoknak öltözött táncosai, a Tamási iskolából érkezett akrobatikus rocktáncosok, illetve az erre az alkalomra varrott ruhákban táncoló KIMBIóvodások egyértelműen bizonyították, hogy a pedagógusok nevelőmunkájának hatékonysága elsősorban a szakmai tudáson, a hivatás iránti alázaton, nem pedig az anyagiakon múlik.

 

 

Természetesen nem hiányozhatott a zene, a tánc, a játék és a tombola sem. Különösen nagy sikere volt a „Szombat esti pedagógusláz” fantázianevet viselő táncversenynek. A különböző intézmények pedagógusainak, szinte rögtönözve, egy-egy nép táncát kellett előadniuk. A jelmezeket a szervezők biztosították. Kedves színfolt volt a Németvölgyi Általános Iskola tánccsoportja, amelynek két tagja várandós anyukát alakított, aztán kiderült, hogy valóban anyai örömök elé néznek. A kerületi szabadidősport- központ munkatársai akrobatikus mutatványaikkal és humorukkal tűntek ki. De a többi intézmény is „nagyot alakított”, úgyhogy akkor sem lett volna jobb a hangulat, ha méregdrágán meghívott hivatásos előadók vagy együttesek lépnek fel.

 

Ha egy bál minőségét, sikerét a helyszín és a műsor exkluzivitásával, a materiális javakkal (étel, ital) és a tombolán nyerhető díjak értékével mérjük, akkor a kerületi pedagógusbál – anélkül, hogy lebecsülnénk a Junior Zrt. 60 konyhája által adományozott süteményeket, vagy a résztvevők által hozott tomboladíjakat és a fődíjként felajánlott wellness-hétvégét – nem vehetné fel a versenyt sok hasonló rendezvénnyel. A hangulatot tekintve azonban nincs mit irigyelni: a táncversenyen indulók önfeledt játéka, a műsorvezető közvetlensége és humora, a fellépő gyerekek bája, lelkesedése és sutasága olyan élmény volt, amit pénzért nem lehet megkapni.