Vitaminokkal az egészségért
A nyomelemek, vitaminok és ásványi anyagok élettani hatásairól esett szó a Hegyvidéki Egészségklub nyári összejövetelén. Dr. Szolnoki Lajos háziorvos előadásában kiemelte, hogy a gyógyszerekhez hasonlóan ezeknél az anyagoknál is igaznak bizonyulhat a mondás: mértéktelen fogyasztásuk adott esetben többet árt, mint amennyit használ.
Bár manapság szinte közhelynek számít, hogy mennyire fontosak szervezetünk számára a vitaminok, az ásványi anyagok és a nyomelemek, mégis, az egészséges élethez elengedhetetlen anyagokról időről időre sok félreértés lát napvilágot. Éppen ezért legalább olyan fontos ismernünk és felismernünk azoknak a hiánybetegségeknek a tüneteit, amelyeket ezek nem megfelelő mennyiségű bevitele okoz, mint azt, hogy szervezetünk miképpen juthat hozzájuk, hiszen csak így tudjuk kellőképpen orvosolni a kialakult problémákat.
A táplálkozás folyamán – a népszerű tévhitekkel ellentétben – nem a mennyiségen, hanem a minőségen van a hangsúly. A „sokat evéssel” szemben a lényeg az, hogy szervezetünk hozzájusson minden lényeges tápanyaghoz. Ezért van az, hogy a túlsúlyos embereknek is lehet súlyos vitamin-, nyomelem- vagy ásványianyag- hiánya, ami általános rossz közérzethez, szellemi vagy akár testi bajokhoz vezethet. Napjaink népbetegsége, az elhízás magas vérnyomást, szív- és érrendszeri, légzőszervi megbetegedéseket okozhat. Utóbbi következménye akár tüdőembólia is lehet. Ez a komplex hiánybetegség hosszú távon hozzájárul a cukorbetegség és a mozgásszervi betegségek kialakulásához, a tápcsatorna megbetegedéséhez, sőt kiindulópontja lehet számos hormonális elváltozásnak.
Vitaminok nélkül nem élhetünk egészséges életet, hiszen ezek szervezetünk számára elengedhetetlen alapanyagok. Erre utal a neve is: vita (élet), tehát az élethez szükséges és amin, azaz aminosavakat tartalmaz. A vitaminokat a táplálékokkal vesszük magunkhoz. A legfontosabbak: C-, D-, E-, B-vitaminok 1-6 és 12-15, BC- (folsav) és BT-, F-, G-, H-, K-, L-, T-, valamint U-vitamin. A makroelemek, azaz az ásványi anyagok szintén szervezetünk elengedhetetlen építőkövei. E szervetlen anyagok közül a nátrium, a kálium, a kalcium, a foszfát, a foszfor, a magnézium és – bár első olvasatra furcsának tűnhet – a klór a legfontosabb a számunkra.
A nyomelemek azok a szervetlen anyagok, amelyek részaránya az emberi szervezetben egy kilogrammonként száz milligramm alatt van. Legfontosabbak a cink, a fluor, a jód, a mangán, a nikkel, a szelén, míg a legismertebb a vas. Ezeket az anyagokat nem csak táplálkozással juttathatjuk a szervezetünkbe: sok, sajnos káros nyomelem található a levegőben, mint például a higany vagy az ólom. Bekerülnek a természetes biológia körforgásba, szennyezik a vizeket, ami a vízi élőlények károsítását eredményezi, ezzel pedig veszélyeztetik a táplálkozási lánc többi tagját is. A talajba mosódva felszívódnak a növényekbe, eljutnak a haszonállatok és az emberek szervezetébe. A legtoxikusabb nyomelemek (az ólmon és a higanyon kívül) a kadmium, a réz, a bizmut, a króm, a vanádium és az arzén. A nyomelemeknél is érvényes az aranyszabály: a legfontosabb a bevitt mennyiség, hiszen nagy arányban még a nélkülözhetetlen vas is toxikusnak bizonyulhat.
A szervezetünk egészséges működéséhez nélkülözhetetlen anyagok bevitelénél tehát a legfontosabb tényező a helyes arányok fenntartása, amit egészséges, azaz változatos táplálkozással érhetünk el.
(MM)