Szobában vetett, teraszon termett

A kertészeti katalógusokban látni olyan növényeket, amelyeknek szinte nincs is levele, csak termése. Ilyet persze a valóságban szerencsére ritkán látni, de ez nem jelenti azt, hogy a terasz sarkában, vagy egy nagyobb ablakpárkányon ne lehetne termő növényeket nevelni.
Ahhoz, hogy a magról kelő növényeknek legyen ideje megerősödni, és a jó idő beköszöntével palántaként kezdhesse meg növekedését a szabadban, már a védett szobában el kell vetni magjait. Az első néhány hétben a szoba melege biztonságot ad a kis növény csirázásához és növekedéséhez, ráadásul ennek köszönhetően korábban kezdődik majd a termésérlelés, így az őszi hidegekig összességében többet szüretelhetünk.
Az edényes neveléshez érdemes olyan növényeket és azokon belül olyan fajtákat választani, amelyek kis terméseket érlelnek. Nagyobb a valószínűsége, hogy ezek beérnek, mintha egyetlen nagy termést nevelnének, amely ha – valamilyen oknál fogva – nem érik be, akkor teljes egészében elmarad a szüret, és feleslegessé válik a sok hónapos gondos nevelgetés.

Fürtös paradicsom
Sokszor koktélparadicsomnak is szokták nevezni az apró – cseresznye méretű – bogyókat nevelő paradicsomfajtákat. Ezek terméseiket fürtökben nevelik. Egyetlen tő, amely akár másfél méter magasra is megnőhet egy bő arasznyi átmérőjű cserépben, a nyár második felében és ősszel folyamatosan érleli a lédús terméseket. Napos, meleg helyen, rendszeres öntözés mellett akár két-, háromnaponta lehet csemegézni a piros bogyókból, amelyek intenzív ízűek, magukban, vagy salátában is jól érvényesülnek – már ha egyáltalán eljutnak a konyháig.

Egy tő akár száz paradicsomot is érlelhet, ami kilóban biztosan nem jelentős mennyiség, de annál nagyobb örömet jelent a kertésznek, aki eldicsekedhet munkája ízletes eredményével. Gyerekeknek különösen ajánlható.
A lapított, fehér magokat a szakkereskedésekben, nagyobb élelmiszerboltokban lehet beszerezni. A tasakon általában feltüntetik a vetés optimális időpontját, a növény általános ápolási igényeit és a termések beérésének várható időszakát. A lakásban érdemes világos helyet keresni a veteményesként szolgáló ládának. Ha nagyobb ládába vetünk, egyszerűbb a gondozás, ha pedig kisebb cserepekbe, poharakba, akkor könnyebb dolgunk lesz a kiültetésnél.

A föld mindenképpen legyen tápanyagban gazdag, de laza szerkezetű, homokos. Az öntözéssel folyamatosan nedvesen kell tartani a közeget, de nem kell állandóan vízben állnia az edényeknek. Minél gyorsabban fejlődik a növény, annál rövidebb ideig kell a szobában nevelni, és annál kisebb a palántákat károsító betegségek (rothadás stb.) megjelenésének kockázata. A cél, hogy a fagyok elmúltával – május elején-közepén – erős palántákat ültethessünk a szabadba, amelyek gyorsan fejlődve képesek kihasználni a tavaszi felmelegedést, és mielőbb virágzásba kezdenek.
A palántanevelés időszaka fajtától és a konkrét körülményektől függően egy és két hónap között változik, ezért a magvetést érdemes március végén, április első felében elvégezni. A magokat egyesével vessük! A fejlődés időszakában az erkélynövényekhez hasonlóan tápoldatozni is érdemes, de a termésérlelés idején a tápanyag-utánpótlást javasolt elhagyni.
A gyorsan növekvő növény mellé támasztékot kell tenni, ami lehet egyszerű támasztórúd, vagy kifeszített kötél. Ajánlják, hogy az oldalhajtásokat törjük ki, ezáltal a függőleges növekedés erélye – és így a fürtök száma – nő, de a növény megnyurgul, és kevésbé lesz harmonikus alakú, bokros.
A kis paradicsomokból akár látványos gyűjteményt is össze lehet állítani, hiszen vannak gömbölyű termést nevelő változatok és hosszúkásak, vagy körte alakúak is. Színük pedig lehet élénkpiros vagy sárga. A bőtermő fajták általában kisebb levéltömeget nevelnek, és hamarabb virágoznak, így alkalmasabbak a teraszon történő nevelésre.

Paprika
A paradicsom mintájára paprikát is nevelhetünk. Itt is elsődleges, hogy kis termésű fajtát válasszunk. Gyakran díszpaprikaként árulják magjait, de a megnevezés nem jelenti azt, hogy – az egyébként tényleg tetszetős alacsony bokor terméseit – ne lehetne a hagyományos fűszerpaprikához hasonlóan elfogyasztani.

Barta István