Értékőrző nyugdíjakat!
A nyugdíjasok helyzetéről osztották meg egymással tapasztalataikat a budai kerületek idősügyi tanácsainak képviselői. A találkozón elhangzottak rávilágítottak arra, hogy a nyugdíjból élők egyre nehezebben tudják magukat fenntartani, emiatt mindenütt, még a Hegyvidéken is nő az önkormányzati segítségre szorulók száma.
A Hegyvidéken élő nyugdíjasok között is egyre többen küzdenek mindennapi megélhetési problémákkal, hiszen járandóságuk már évek óta nem tart lépést a pénzromlás ütemével – mondta Kovács Lajos, aki a XII. kerület képviseletében szólalt fel. A kerület szociális kérdésekért felelős alpolgármestere előadásában kifejtette: ha Európa nyugati felére tekintünk, azt tapasztaljuk, hogy a nyugdíj biztonságot, kiegyensúlyozott és nyugodt öregkort biztosít, megteremtve a lehetőséget a megérdemelt pihenésre. Magyarországon azonban még a (gazdagnak mondott) XII. kerületben is találkozhatunk olyan idős emberekkel, akiknek nemhogy a szabadidő aktív eltöltésére, hanem élelemre, gyógyszerekre, fűtésre sincs elég pénze.
Az alpolgármester kiemelte, hogy a Gyurcsány-kormány idején a nyugdíjak reálértéke 7,8 százalékot zuhant, és ez a helyzet tavaly sem javult: a 2009-re tervezett 5,6 százalékos emelést 3,1 százalékra fogták vissza, majd ezt tetézte a 13. havi nyugdíj elvétele, ami a 80 ezer forint alatti nyugdíjak esetében együttesen 3-4 százalékos, a 80 ezer felettieknél pedig 7-8 százalékos reálérték-csökkenést eredményezett. A 2010-re megszavazott 4,1 százalékos emelés a tavalyi év elvonásait kompenzálja ugyan, ám a korábbi évek reálérték-csökkenését nem ellensúlyozza.
„Ha a nehéz körülmények között élők önkormányzati megsegítésén gondolkodunk, sajnos látnunk kell, hogy az önkormányzatok erre a célra fordítható központi forrásai is drasztikusan zuhantak az elmúlt években” – hangsúlyozta Kovács Lajos, és mindezt adatokkal is alátámasztotta: a szociális ágazat finanszírozása 2005 óta reálértékben 40 százalékot meghaladó mértékben csökkent. Az idei év abszolút vesztese az idősgondozás, jelentős mértékű elvonás sújtja a házi segítségnyújtást (15%-os csökkenés), a szociális étkeztetést (30%-os csökkenés), illetve az idősek nappali ellátását (40%-os csökkenés).
Az alpolgármester szerint a kormány szándékából egyértelműen kirajzolódik az ellátásokból történő folyamatos kivonulás képe. Míg 2009. január 1-jétől a többi között a támogató szolgáltatást vette ki az addig kötelező feladatok közül a jogalkotó (ezzel egy időben a normatív támogatást egy nehezebben hozzáférhető pályázati kiírásra cserélve), ez év elejétől ugyanez történt a jelzőrendszeres házi segítségnyújtással, valamint az idősek nappali ellátásában nyújtott étkeztetéssel (ez utóbbi esetében egyelőre megtartva az eddigieknél szerényebb normatív támogatást).
Mindezek dacára szó sincs arról, hogy a hegyvidéki önkormányzat megszüntetné eddigi ellátási formáit, épp ellenkezőleg, még nagyobb figyelmet fordít az átmeneti nehézségekkel küzdő idősek eseti támogatásaira – mondta Kovács Lajos. Példaként hozta fel a 2008-ban elindított száraztüzelő-támogatást, valamint a tavaly bevezetett szociális utalványokat, amelyekkel már tizenhét helyen lehet kedvezménnyel vásárolni. Megjegyezte, hogy az időseket ellátó intézményeket is fejlesztették, a három gondozási központ közül kettőt az elmúlt években új helyre, a korábbiaknál jóval korszerűbb körülmények közé költöztették.
Kitért arra is, hogy az önkormányzat a szabad idő értelmes, aktív eltöltésére is lehetőségeket kínál a nyugdíjasoknak. Népszerű például a Nem csak a 20 éveseké a világháló elnevezésű, öt évvel ezelőtt indított számítógép-ismereti és internet-felhasználói tanfolyam, valamint a még régebbre visszanyúló üdültetési program, melynek keretében évente közel száz nyugdíjasnak teljesen ingyenes üdülést biztosítanak a Balaton partján. „Mindezzel igyekszünk hozzájárulni ahhoz, hogy a szépkort valóban szépen élhessék meg a nyugdíjasok” – fogalmazott az alpolgármester.
A budai idősügyi konferencia egy közös nyilatkozat elfogadásával zárult. Ebben a résztvevők arra hívják fel a kormány figyelmét, hogy mára megszűnt a nyugellátások biztonsága, a még aktív korúak nem tudják, mikor és milyen feltételekkel kerülhetnek be a nyugdíjrendszerbe, a jelenlegi nyugdíjasok számára pedig nincs biztosítva az értékőrző járandóság. Ezért nyomatékosan kérik a mindenkori kormányt és az országgyűlés tagjait, biztosítsák a nyugdíjak reálértékének megőrzését, megszüntetve azt a méltánytalanságot, hogy évek óta csökken a nyugdíjak vásárlóereje, egyre nagyobb szegénységbe sodorva az idős embereket. Azt is kérik, védjék meg az idősek számára biztonságot, a nemzet egészének pedig megtakarítást jelentő állami nyugdíjrendszert, és ne engedjenek a privatizációt sürgető pénzügyi körök nyomásának.
A nyilatkozat aláírói úgy vélik, megszorítások helyett átgondolt társadalom-, ezen belül időspolitikára van szükség, ami kiszámítható és tervezhető jövőt kínál a nyugdíjasok és a nyugdíj előtt állók számára. Olyan jövőt, amely biztosítja az emberi méltóság megőrzését, az emberek reális szükségleteit, és az irántuk érzett felelősséget helyezi fókuszba.
z.