Ha január, akkor áremelések
Január 1-jén ismét emelkedett az üzemanyagok jövedéki adója. A kormány ezzel a lépéssel a benzinnél tizenegy, a gázolaj esetében hét forinttal növelte az üzemanyagok árára rakódó adminisztratív terheket. A fizetendő áfa összege is emelkedik. Jelentősen drágul az autópálya-matrica, átlagosan tizennégy százalék körül emelik a sztrádahasználat tarifáját.
Februártól változnak a MÁV és a Volán díjtételei, a jegyekért tizenöt, a bérletekért tíz százalékkal kell többet fizetni. Szintén az év második hónapjától átlagosan négy százalékkal emelkednek a BKV-viteldíjak. A vonaljegy 320, a havi bérlet 9800, a tízdarabos gyűjtőjegy 2800 forint lesz, míg a diákbérletért 3850 forintot kell fizetni.
Drágulnak a postai szolgáltatások
Átlagosan 4,9 százalékkal emelkednek a Magyar Posta tarifái. A társaság hivatalos közleménye szerint a postai díjak növekedése éves szinten kevesebb, mint ötven forint többletköltséget jelent a magánszemélyeknek. A 30 grammos szabványlevél és a levelezőlap feladási díja 75 forintról 80-ra, az 50 grammos levélé 105-ről 110-re emelkedik. Az elsőbbségi levelek tarifája 100-ról 105 forintra módosul, míg az 50 grammos elsőbbségi levél feladásáért januártól öt forinttal többet, 150 forintot kell fizetni.
A hagyományos postacsomagok feladásakor szintén többet kell fi zetnünk: a 20 kilogrammig küldhető standard postacsomag ára 930-ról 990 forintra változik, a nem standard csomag ára 1420-ról 1500 forintra nő. A postai szolgáltatások részletes új díjszabását a postákon kifüggesztett tájékoztatók tartalmazzák.
Emelkedik a földgáz ára A Magyar Energia Hivatal közleménye szerint az idén is drágul a gáz. A 3,9%-os áremelés a valóságban lényegesen nagyobb terhet jelent, ugyanis az átlagolt számítás miatt a kisfogyasztókat jobban sújtja.
A lakossági fogyasztók (20 m³/h-nál kisebb mérővel rendelkezők) végfelhasználói árának átlagosan 5,6%-os emelkedéséből 4,3%-ot jelent a nyersanyag árának változása. Súlyosbítja a helyzetet, hogy áprilistól megszűnik a gázártámogatás, ami fokozott terhet jelent a lakosság jelentős részének. A 20–100 m³/h mérővel rendelkező fogyasztók esetében (ide tartoznak például az óvodák, kórházak, iskolák, közintézmények, társasházak) a végfelhasználói átlagár átlagosan közel 3,6%-kal csökken az elosztás költségének az értékesítési kategóriákba történő pontosabb leosztása miatt. A 100 m³/h feletti teljesítménylekötés esetében a végfelhasználói átlagár 1,3– 2,5%-kal csökken.
A fővárosi közgyűlés döntése értelmében a csatornadíj némileg az infláció felett, 4,5 százalékkal emelkedik Budapesten.
 |
| Ki tudja, hol a vége? |
Sokba kerül a betegség
Bár januártól néhány gyógyszer ára három százalék körüli mértékben csökkent, a készítmények többségéért az eddiginél magasabb árat fizetünk. Az ígéretekkel ellentétben a társadalombiztosító az idén nem fogadott be innovatív készítményeket a támogatott gyógyszerek körébe, ugyanakkor jó hír, hogy az általános gyógyszereknél tovább folytatódik az árverseny. Ennek köszönhető, hogy januárban 338 orvosság ára csökken, miközben 417 készítményé átlagosan 1,9 százalékkal emelkedik. Az alacsonyabb árú gyógyszerek között elsősorban fájdalomcsillapítók, gombaellenes és bőrgyógyászati készítmények, antibiotikumok és csontbetegségek kezelésére használatos gyógyszerek találhatók.
Adózni kell a cafeteria után Változnak a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályok. „Természetesen” ebben az esetben is a munkavállaló jár rosszul.
A munkaadó januártól huszonöt százalék adót köteles fizetni az üdülési csekk, a melegétkezési jegy, az iskolakezdési támogatás, az iskolarendszerű képzési költség, a helyi utazási bérlet, valamint az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári befizetések után. Kedvező változás, hogy a melegétkeztetés támogatásának értékhatára havi 12 ezerről 18 ezer forintra emelkedik, egyúttal kibővül az üdülési csekk felhasználási köre a művelődési szolgáltatásokkal.
A hidegétkezési jegy és az ajándékutalványok ötvennégy százalékos adókulccsal terheltek, amit a bruttó összeg után huszonhét százalékos egészségügyi hozzájárulás is súlyosbít. A fenti feltételek mellett számszerűleg a munkavállaló az alábbiakra lehet jogosult: iskolakezdési utalvány gyermekenként 30 ezer forintig, önkéntes nyugdíjpénztár-hozzájárulás 50 ezer forintig, önkéntes társadalombiztosítási hozzájárulás 30 ezer forintig, üdülési csekk maximum 100 ezer forintig. Az iskolarendszerű képzés költségeit legfeljebb évi 250 ezer forintig állhatja a munkáltató.
Adó- és munkajogi módosítások
Január elsejétől a minimálbér 73 500 forintra, a szakmunkások garantált minimálbére 89 500 forintra nőtt. Az emelés még a három százalékot sem éri el, ami azt jelenti, hogy valószínűleg az idén is folytatódik a reálbérek csökkenése.
Adott bruttó bér mellett a nettó jövedelem mértéke négy tényezőtől függ, ebből jövőre egy változik kedvezőtlenül, a másik három tényező a magasabb bérkategóriába eső jövedelmeknél kedvezőbben alakul. Huszonhét százalékkal lesz nagyobb az adóalap, viszont csökkennek az adókulcsok, kitolódik az alsó sávhatár, és kedvezőbbé válik az adójóváírás rendszere.
A személyi jövedelemadónál bevezetik az úgynevezett szuperbruttósítás rendszerét, melynek lényege, hogy az adóalap részévé válnak a munkáltató által fizetett, foglalkoztatót terhelő járulékok. A számítás során a huszonnégy százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot, a másfél százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a fél százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és az egy százalék mértékű munkaadói járulékot kell hozzáadni az adóalaphoz. Ez önmagában hátrányos lenne az adózónak, azonban a szuperbruttósítás életbelépésével párhuzamosan csökken az adómérték (az alsó sávban 18-ról 17%-ra, a felső sávban 36-ról 32%-ra), az alsó sávhatár pedig kitolódik 5 millió forintig, így az adózók nagy része az idén egykulcsos adót fizet. Kedvezőbbé válik az adójóváírás határa, a bér 17%-a, de legfeljebb havi 15 100 forint lehet a jóváírás összege, és maximum 3 188 000 forintos éves jövedelemig jár teljes mértékben.
A nyugdíjasok 4,1 százalékkal kapnak többet ebben az évben, ami átlagosan 3450 forintos nyugdíjemelést jelent. Meg nem valósítható „ajándék” a nyugdíjprémium, amellyel az eltörölt tizenharmadik havi nyugdíj kiesését szándékoznak orvosolni. Ezt a prémiumot a tervek szerint akkor kezdik folyósítani, ha az ország gazdasági növekedése eléri a 3,5 százalékot, tehát az idén semmi esély nincs a kiutalására.
Továbbra sem támogatja a gyermekvállalást a kormány: május elsejétől két évre csökkent a gyes, a munkavállalót azonban gyermeke hároméves koráig illeti meg a felmondási védelem, igaz, ekkor már nem számíthat állami támogatásra. A közszférában részmunkaidőben is kötelesek visszavenni a gyedről, illetve gyesről visszatérő dolgozókat a gyermek hároméves koráig.
A megváltozott rendeletek szerint április elsejétől megszűnik az alkalmi munkavállalói könyv, a munkáltatók elektronikus úton jelenthetik be azokat az alkalmazottakat, akiket nem a normál munkaviszonyok keretében alkalmaznak. Idetartoznak többek között a háztartási alkalmazottak, a bébiszitterek, az idegenforgalmi és mezőgazdasági idénymunkások.
A törvény megtiltja a munkaadóknak, hogy az eddig rendes munkaviszonyban alkalmazott munkavállaló szerződését az adó- és járulékterhek csökkentése érdekében egyszerű foglalkoztatássá módosítsa. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében évi 840 ezer forintig nem kell személyijövedelemadó-bevallást készíteni.
 |
| Lassan a legszükségesebb gyógyszerek megvétele is gondot jelent az időseknek |
Luxus a lakás: jön a vagyonadó
Adót kell fizetni a nagy értékű lakás, hajó, repülő és személyautó után. Az ingatlanadó háromkulcsos lesz, azaz három „mércével” mérik: adómentes lesz a tulajdonos által lakott, 30 millió forintnál nem drágább, és egy második, legfeljebb 15 millió forintot érő lakás. A fi zetendő adó: 0–30 millió forintig 0,25 százalék, 30 és 50 millió forint között 0,35 százalék, 50 millió forint felett 0,5 százalék. A lakásvásárlási illeték viszont csökken, a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke tízről négy százalékra apad. Lakásvásárlás esetén az illeték négymillió forint értékig két százalék marad, ennél magasabb érték esetében viszont már nem hat, hanem négy százalékot kell befizetni.
A hajó- és repülőgép-tulajdonosoknak sem kell megijedniük: a hajó adómentes, ha sportegyesület tulajdonában van, vagy mentésre használják, és a repülő után sem kell fizetni, ha sportegyesületé. A nagy teljesítményű személygépkocsik adóztatása 125 kilowattnál kezdődik. A 125 és 175 kilowatt közötti motorteljesítményű kocsiknál a normál autóadó kétszerese, 175 és 200 kilowatt között a két és félszerese, azon felül pedig a háromszorosa fizetendő.
Változnak a közlekedés szabályai
A kormány által novemberben elfogadott KRESZ-módosítás értelmében a közúti közlekedés szabályai több mint hatvan ponton változnak. A január 1-jével életbe lépő újdonságok a szándékok szerint elsősorban a gyalogosok és a kerékpárosok biztonságát szolgálják.
Újdonság például, hogy a biciklisek egyirányú utcába is behajthatnak, a motorosok használhatják a buszsávot. Megszűnik a számértékkel jelzett sebességkorlátozás a vasúti átjárókban, a lakott területen legfeljebb 30, lakott területen kívül 40 kilométeres óránkénti sebességkorlátozást általánosabb megfogalmazás váltja fel. A jogszabály mostantól „fokozott óvatosságra” hívja fel az autósok figyelmét. Számos módosítás pontosítja a leállósáv használatának szabályait. Tételesen rögzítik azokat a kivételes eseteket, amikor egy jármű a leállósávban haladhat, megállhat vagy várakozhat.
A változásokkal egyidejűleg új táblák is megjelennek, például a „Környezetvédelmi övezet (zóna)” jelzéssel a sűrűn lakott területeken korlátozzák a környezetet szennyező gépjárművek közlekedését. Európában számos helyen alkalmazzák már a „Torlódás” táblát, amelynek segítségével megelőzhetők a ráfutásos balesetek a nagy forgalmú utakon, autópályákon és ezek városi bevezető szakaszain. A módosítások között találjuk azt a lényeges változtatást is, amely pontosítja a rendszámhasználat szabályait. A KRESZ eddig csupán azt írta elő, hogy a járműnek rendelkeznie kell hatósági jelzéssel, most azonban kimondja azt is, hogy a rendszámot jól látható helyen és módon kell elhelyezni a járművön, meglétét és állapotát indulás előtt mindig ellenőrizni kell.
A bűnözőknek sem lesz könnyebb…
Szigorították a BTK egyes büntetési tételeit. A pénzbüntetés legalacsonyabb összege 75 ezer forintra nőtt, a maximuma 10,8 millióról 108 millióra. Ez az öszszeg nem a szabálysértési bírságra vonatkozik, annak legmagasabb értéke továbbra is legfeljebb 150 ezer forint lehet. Az elkövető anynyi „könnyítésben” részesülhet, hogy külön bírói döntés értelmében a büntetést két év alatt, részletekben is megfizetheti.
Kiemelt törvényi védelmet kapnak a fémkereskedelemben engedélyköteles, fémből készült tárgyak. Ezek lopása, rongálása és a velük történő orgazdaság akár három év börtönnel is büntethető. Szintén januártól működik a központi szabálysértési nyilvántartás, és már a 20 000 forint alatti szabálysértési ügyek esetében is nyomozást indíthat a rendőrség.
MM