Újjáéled Jókai kertje

A Svábhegy háromholdnyi darabját, egy elhagyott kőbánya területét 1853-ban vásárolta meg Jókai Mór az Egy magyar nábob honoráriumából. A telken ekkor még mindössze egy rozzant ház állt, és csak kökény, galagonya, bodza nőtt rajta, ám Jókai elhatározta, hogy édenkertté varázsolja ezt a terméketlen, bozótos földet.
Legelőször is fákkal telepítette be a ház előtti fennsíkot észak és nyugat felől. Hársak, juhar, vadgesztenye, szilfa, dió voltak az első ültetései, megszelídítve az addig pusztító északi szelet. Ezzel egyidejűleg fogott hozzá a kőbánya betemetéséhez és három terasz kialakításához. A szél után tehát a lezúduló esővíz pusztításaitól is megvédte a termőtalajt. Mivel víz csak szűkösen állt rendelkezésre – a Mátyás-kútról hordókban vitték oda a forrásvizet –, Jókai ciszterna építését határozta el. De ásatott vízfogó gödröket a kerítések mentén is, és az egyik teraszon rendszeresen összegyűlt vizet téglából készült föld alatti csatornán vezettette a fák gyökereihez.

Számtalan gyümölcsfát és szőlőt telepített, valamint konyhakertet hozott létre. Teheneket is tartott, amelyek tejét boldogan vitték haza ismerősei. A kert szívesen látott vendégei voltak az énekesmadarak, nemcsak gazdasági hasznuk, a kártevők pusztítása miatt, hanem azért is, hogy az író gyönyörködhessen bennük.
Jókai Mór halála után a svábhegyi nyaralót özvegye, Nagy Bella 1922-ig tartotta fenn, majd eladta egy pesti gyárosnak. Az új tulajdonos a kertet saját ízlése szerint átformálta, kizárólag dísznövényeket hagyott meg a területen. A második világháború után az ingatlant mint elhagyott vagyont államosították, az ostrom idején megrongálódott villát pedig elbontották. Helyére a hatvanas években egy kétszintes irodaépületet emeltek, amelybe a Természetvédelmi Hivatal költözött – ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága működik ott.
Jelenleg az irodaépület földszintjén, egy kis emlékszobában látható Jókai néhány személyes tárgya, kerti szerszáma és pár kép az íróról. Az egykori kertre emlékeztetnek az épület előtti hársfa és a vadgesztenyék, valamint az a gyönyörű hegyi juhar, amelyet szintén Jókai ültetett. Megvan még az egykori majorosház is, amely körül minden ősszel mozgalmas szüreti munka zajlott. Megtalálható továbbá Róna József 1903-ban készített Anakreón-szobra, Jókai arcát mintázva, valamint az oroszlános kőpad másolata, amelynek eredetijén hajdan az író pihent.
A Jókai-kert korabeli képére már csak nyomokban emlékeztetnek a mai állapotok, ám a fenntartását végző Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság jóvoltából és a Hegyvidéki Önkormányzat tulajdonosi hozzájárulásával – minthogy a kerület részben tulajdonosa a területnek – hamarosan sor kerülhet a park korhű helyreállítására. A nemzeti park igazgatója, Füri András lapunknak elmondta: a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében közel 70 millió forint uniós támogatást nyertek a kert rekonstrukciójához.
A területen – amelyet tavaly márciusban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal történeti kertként védetté nyilvánított – a nyár végén történhet meg az „első kapavágás”, és közel egy évig zajlanak majd a munkálatok. Ezek során a Jókai által is telepített honos fafajokat, például a tiszafát, visszahozzák a kertbe. Megújítják az egykori szélvédő erdősávot, amelynek maradványai ma is láthatók, emellett a hajdani gyümölcsállomány egy részét, a többi között az almát, a szilvát, a vadkörtét, a birset, a fügét és a naspolyát is visszatelepítik. Szőlőt ültetnek a présház mellé, lugast idéző lécrácsra futtatva. A napjainkra gyakorlatilag teljesen tönkrement cserjeszintet visszaállítják, ám foltszerűen, ligeteket alkotva megmarad a gyep is.
A rózsakertet az eredeti helyén, a déli oldalon állítják helyre. A kertben való tájékozódás megkönnyítésére egységes arculatú információs táblákat szerelnek fel, míg a pihenni vágyók számára rönkökből készült ülőalkalmatosságokat helyeznek ki. Komposztálóhelyek kiépítését is tervezik, míg a madarak védelmét itatók, etetők és odúk szolgálják majd.
Az igazgató hangsúlyozta, hogy a kertet ma is igénybe vehetik az iskolák környezet- és természetvédelmi programjaikhoz, valamint a Jókaival kapcsolatos irodalomtörténeti előadásaikhoz, ám a felújítást követően még inkább alkalmas lesz a helyszín az oktatási-nevelési célok megvalósítására. Mindemellett sétálásra, pihenésre is kiváló lehetőséget nyújthat a nappal nyitva tartó, ingyenesen látogatható park. További közösségi események is helyet kaphatnak a Jókai-kertben, illetve új értelmet nyerhetnek az eddigiek: a minden ősszel megrendezett „Jókai kora, Jókai bora” elnevezésű, a klasszikus irodalom és történelmi borvidékek csemegéit bemutató esteket például a későbbekben valódi szüreti programok egészíthetik ki.
A projekt egyelőre nem érinti a területen található, kerületi tulajdonban lévő Steindl-villát, amely üresen, elhagyatva áll a Jókai-kert szélén. Az önkormányzat a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal közösen e műemléki védettséget élvező épület felújítására is szeretne pályázatot benyújtani a közeljövőben. Amennyiben kapnak pénzt a rekonstrukcióra, akkor a ház és közvetlen környezete is a közönség számára nyitott park szerves részévé válhat. A villát az elképzelések szerint természetvédelmi oktatóbázisként hasznosítanák.

z.