Repülőtér a kerülethatáron

Nagy múltra tekint vissza, mégis kevesen tudják, hogy a XII. kerület határához közel működik az ország egyik első vitorlázórepülő-tere, a Farkashegyi repülőtér. Története az első világháborút követő évekre nyúlik vissza, amikor a nagyhatalmak kötelezték Magyarországot, hogy semmisítse meg a teljes repülőgép-állományát. A repülés iránt érdeklődők figyelme ekkor a vitorlázórepülés felé fordult, hiszen azt sportcélú tevékenységként nem tiltották.
Az 1920-as években Európában a németek voltak a vitorlázórepülés leglelkesebb hívei, ott alakultak a legnagyobb tagságú klubok – nem véletlenül, mivel nekik is hasonló szankciót kellett elszenvedniük, mint hazánknak. A magyar pilóták Németországba mentek megtanulni a repülés e műfajának alapjait. Bernard Mátyás, Hefty Frigyes és Petróczy István, a magyar honvédség egykori tábori pilótái sem szerették volna feladni szenvedélyüket a politikusok döntései miatt, és több társukhoz hasonlóan ők is tanulmányútra indultak.
Hazatérve számba vették a lehetőségeket, hogy Budapest közelében hol van alkalmas terület vitorlázórepülő-tér kialakítására. Választásuk a Farkashegyi-katlanra esett, amely Budakeszitől három kilométerre terül el, a Normafától gyalog túrázva is elérhető.

Az első gépek 1929 nyarán szálltak fel a Farkashegyi repülőtérről. Természetesen figyelembe vették a hely földrajzi adottságait: a repülőtér melletti hegygerinc merőleges az uralkodó szélirányra, így a felszálló levegőben hosszasan tudnak siklani a repülők. A gépeket a közeli hegytetőkről (Farkas-hegy, Szekrényes) indították egy gumikötél segítségével, tulajdonképpen egy hatalmas csúzlival. Sajnos, a magyar vitorlázórepülés első áldozata is e helyhez kapcsolódik: 1934-ben Pap Antal gépe közvetlenül a felszállást követően lezuhant. Az emlékmű, amelyet sporttársai állítottak, a mai napig látható.
A repülőtér folyamatosan fejlődött, 1942-re elkészült a klubépülete, amely otthont adott az első magyar vitorlázórepülő egyesületnek, a MOVERO-nak. A második világháború megakasztotta a fejlődést, a főváros ostroma alatt a hangárok leégtek, az ott tárolt repülők teljesen tönkrementek.
1952-ben, amikor a gumikötél helyett bevezették a csörlős vontatást, a repülőtér leköltözött a hegytetőről a völgybe. A kezdeti klubokból csak kettő maradt, a MÁV és a Csepeli Repülőklub. Ezek kezdték el kialakítani a repülőtér mai arculatát. A Farkas-hegyet és az ott található repülős emlékművet a 90-es busz végállomásától, a KFKI mellől induló piros sáv, majd piros kereszt turistautakon érhetjük el.

B. A.