Alakul a hegyvidéki művészutca
Fél éve rendez kortárs kiállításokat a Hajnóczy József utcában a kerületi művészeket tömörítő Galéria 12 Közhasznú Egyesület. A hegyvidéki művészutca kialakításán munkálkodó civil szervezet márciustól amatőröknek szóló művésztanfolyamokat szervez. Ezekről, illetve a további tervekről az egyesület alapító tagját és alelnökét, a Ferenczy Noémi-díjas üvegtervező iparművészt, Kecskés Krisztinát kérdeztük.
A Galéria 12 a Hajnóczy József utca elején működik. Hogyan kerültek a tanfolyamok a 13-as szám alatt található pincékbe?
– Az önkormányzat segítőkészsége, nyitottsága és Borza Teréz porcelánművésznek, a Galéria 12 egyesület elnökének elkötelezettsége tette lehetővé, hogy használatba vegyük ezeket a helyiségeket. Az egyesület alapításakor kijelöltük céljainkat, amelyekhez próbáltunk megfelelő helyszíneket keresni. Így jutottunk el a Hajnóczy József utcába, amely Buda egyik szép, patinás közterülete. Számunkra fontos, hogy közel van a forgalmas Moszkva térhez és Déli pályaudvarhoz, mégis csendes, nyugalmas. Még Csipkerózsika-álmát alussza, de reméljük, az önkormányzattal karöltve sikerül kiemelni méltatlan helyzetéből és elhagyatottságából. Ezt a célt szolgálja a galéria és a néhány házzal odébb életre hívott alkotóhelyiségek, ahol alkalom nyílik a tanfolyamok megtartására. A tervek szerint azonban ez csak a kezdet, a jövőben további, jelenleg üres, kihasználatlan üzlethelyiségeket, pincéket is a művészetek szolgálatába állít az önkormányzat. Az egyesület legfontosabb célkitűzése, hogy közelebb hozza egymáshoz a művészeket és a kerület lakóit. Szeretnénk elérni, hogy az emberek ne valamiféle csodabogárnak gondoljanak minket, hanem úgy tekintsenek tevékenységünkre, mint az élet szerves részére. Annál is inkább, mert úgy véljük, a művészet feladata mindennapjaink szebbé, tartalmasabbá tétele – szellemi és tárgyi értelemben. Természetesen nem lesz mindenkiből művész, de jó lenne, ha az emberek többsége élete folyamán legalább egyszer kipróbálná magát valamelyik alkotótevékenységben. Könnyen lehet, hogy olyan rejtett képességét fedezi fel, amelyről nem is tudott, esetleg rátalál az önkifejezésnek, vagy a stressz levezetésének egy eredményes módjára.
Miért éppen szabó-varró és üveges kurzusok indulnak?
– Mindkét terület népszerű az alkotni vágyó amatőrök körében. Meggyőződésem, hogy a mindent elöntő kommersz divattal szemben kezd kialakulni az igény az egyén személyiségét, stílusát kifejező ruhadarabokra. Nem mindenki tud a konfekciónál drágább designer darabokat megvásárolni, és sokan vannak olyanok is, akiknek az alakja nem teszi lehetővé átlagos szabású ruhák viselését. Nekik nyújt segítséget a szabás-varrás tanfolyam. Fiatal, energikus textiltervező iparművész, 
Fóris Barbara vezeti a kurzust, aki minden résztvevőnek személyre szabott oktatást és segítséget ígér. Az üveggel foglalkozó tanfolyamot én tartom. Régóta bánt, hogy az a terület, amely annyira kedves számomra, és sok alkotó kedvű amatőr érdeklődését is felkelti, áldozatául esik az ízléstelen, készen kapható mintakönyveknek, sablonoknak, hobbianyagoknak. A vállalkozó kedvű jelentkezőket szeretném megismertetni az üveg valódi szépségével, és használati tárgyakon, ékszereken, képeken keresztül az egyszerűbb technikákkal. Célom, hogy a kurzus után szélesebb látókörrel, néhány szép tárggyal, egy kis használható rajztudással és technikai ismeretekkel távozzanak, és persze legyen kedvük visszajönni, elmélyíteni a megszerzett tudását.
Mennyiben mások a Galéria 12 tanfolyamai a megszokott kézműves programoknál?
– Egyrészt a tanfolyamvezetők személye miatt várható különbség, ami az átlagnál magasabb művészi színvonalat és technikai felkészültséget jelent. A tanfolyamokat az egyesület tagjai vezetik, valamennyien felsőfokú végzettséggel rendelkező, professzionális alkotóművészek. Másrészt meg kell említeni a hely szellemét, hiszen nálunk sokféle művészeti ág mutatkozik be egymás mellett. Mindemellett műtermi alkotómunka, kiállítások, kulturális rendezvények, experimentális művészeti bemutatók várják majd az érdeklődőket, akiknek jó közösséget, tartalmas időtöltést, barátságokat, hasznos tudást és betekintést ígérhetünk a „művészvilágba”, amelyről bebizonyítjuk: korántsem annyira távoli.
Mely korosztályokat várják? Van helye a gyerekeknek?
– Most elsősorban a felnőtteket, de legalább is a tizennégy év felettieket várjuk, ugyanis a programok feltételezik a résztvevők komolyságát, fegyelmezettségét. Az üveg és a varrógép veszélyes lenne gyerekek számára, ráadásul az érdeklődésüket sem kötné le annyira, amennyire mi szeretnénk elmélyülni az adott témában.
Terveznek további tanfolyamokat?
– Még alakulnak a programjaink, de jó esély van rá, hogy később festőkurzus is indul. A többi tervünk megvalósítása nagyban függ a mostani a tanfolyamok sikerétől.
MM