Bélyegen az Erzsébet-kilátó

Hazánk kultúrtörténeti nevezetességeit mutatják be a Magyar Posta Zrt. legújabb forgalmi bélyegei. Az Idegenforgalom címmel megjelent sorozat idei első két darabján a 375 éves fennállását ünneplő ELTE Bölcsészettudományi Karának otthont adó épület timpanonrészlete, valamint a János-hegyi Erzsébet-kilátó kapott helyet. A rendszerváltás óta ez az első alkalom, hogy kerületi épületet bélyegen is megörökítenek.

A hegyvidéki önkormányzat javasolta a postának, hogy az Erzsébet-kilátó is kerüljön be a bélyegen megörökítendő nevezetességek közé – mondta el a sorozat bemutatóján Pokorni Zoltán polgármester, aki kiemelte: az idén százesztendős épület a kerület országszerte ismert jelképe, megérdemli, hogy méltó módon emlékezzünk róla. Szeptember 11-én, a centenárium tiszteletére, „100 éves az Erzsébet-kilátó” címmel egész napos rendezvénysorozatot szervez az önkormányzat. Az esemény egyik különlegessége, hogy a kihelyezett postaszolgálatnál a kilátót ábrázoló bélyeget egyedi pecsételéssel is megvásárolhatják a gyűjtők.

A négyszáz forint névértékű jubileumi bélyegen Domé Eszter grafikusművész korabeli környezetébe helyezve ábrázolja a János-hegyi építményt. A bélyeghez külön boríték készült, amelyen Stróbl Alajos Erzsébet királynét mintázó mellszobra, a kilátón látható emléktábla, illetve a bélyeg háttere ismétlődik. Szintén az épület stilizált rajza szerepel az alkalomra készített pecséten.

Budapest legmagasabb pontján, 527 méterrel a tengerszint felett, a János-hegy tetején áll az Erzsébet-kilátó. A 23,5 méter magas, neoromán stílusú tornyot Kluzinger Pál és Schulek Frigyes tervei alapján, részben közadakozásból, alig két év alatt építették fel.

A meglévő adatok szerint a munkálatokhoz negyvenezer téglát, háromszáz fuvar homokot és cementet használtak, a köveket Budakalászról, Dunaharasztiból és Pilisborosjenőről hozták. Stróbl Alajos Erzsébet királynőt ábrázoló mellszobra a földszinti csarnok egyik fülkéjébe került, a mögötte látható üvegmozaikot Krenner és Kölber tervei alapján Róth Miksa készítette. A hivatalos átadásra 1910. szeptember 8-án került sor, azonban a terasz csak 1931-ben készült el. 1926. augusztus 20-án, az ország első önálló épületeként, az Erzsébet-kilátó díszkivilágítást kapott.

Az ovális alaprajzú épület csúcsára 101 lépcsőfokon lehet feljutni, a tetőteraszról tiszta időben az akár több mint hetven kilométerre lévő hegycsúcsok is jól láthatók, kiváló adottságainak köszönhetően hosszú ideig meteorológiai állomásnak is helyet adott. Nevét Erzsébet királynéról kapta, aki 1882-ben maga is ellátogatott a budapestiek körében nagy népszerűségnek örvendő Pozsonyi-hegy tetejére (ekkoriban még így hívták a János-hegyet), hogy a XIX. század második felében fából készült „messzelátóról” – gloriette-ről – megcsodálja a páratlan panorámát. Valószínűleg ekkor született meg egy állandó kőkilátó gondolata, aminek eredményeképpen felépülhetett az Erzsébet-kilátó.

mm.