A rossz kémény tragédiát okozhat

Az országgyűlés várhatóan jövőre elfogadja a kéményseprő-ipari közszolgáltatási törvényt, amely újraszabályozza a feladatok elosztását. A tervek szerint bővül az ellenőrzési jogkör, kiterjed a levegő-utánpótlás biztosítására, a szén-monoxid-mérés ellenőrzésére, a füstcső tisztítására is.
Szükség van a szigorításra, ugyanis a nem megfelelően karbantartott és rosszul funkcionáló kémények súlyos megbetegedéseket okozhatnak, és évente átlagosan húsz ember hal meg a rossz tüzeléstechnika miatt. A problémák oka többnyire a tiszta levegő nem megfelelő utánpótlása, a kémények állagromlása, továbbá a tüzelőberendezések szervizelésének hiánya.
A hazánkban dolgozó mintegy ezer kéményseprő egész évben azon fáradozik, hogy minél kevesebb ilyen eset történjék, ám a feladatuk nem egyszerű, hiszen 4,6 millió kémény működik ma az országban, ezek mintegy öt százaléka életveszélyes, húsz százaléka pedig javításra szorul. Budapesten az átlagosnál valamivel jobb a helyzet, itt a körülbelül egymillió kéményből huszonötezer életveszélyes, és közel negyvenezer szorulna mielőbbi felújításra. Ez számokra lefordítva azt jelenti, hogy csak a fővárosban nagyjából ezer embert fenyeget szén-monoxid-mérgezés.
Spórolás céljából sokan különböző fatüzelésű berendezéseket helyeznek üzembe anélkül, hogy szakembert kérdeznének meg a lehetőségekről. Pedig jogszabály írja elő, hogy az új eszközöket vagy kéményeket felül kell vizsgálnia a helyileg illetékes kéményseprő-szervezetnek – ezt azonban nem kevesen figyelmen kívül hagyják.
Az is komoly problémát jelenthet, ha nem megfelelő állapotban lévő kéményekre kötnek nem megfelelő tüzelőberendezéseket. Ilyen esetekben a rendszernek égésanyag-áramlási gondjai lesznek, illetve a kéményben jelentősen megnő a belső kicsapódás lehetősége. Szigorú karbantartást kíván a modern kazánok üzemeltetése, ezek ugyanis nagymértékben ronthatják a kémény állapotát. A nagyobb teljesítményből adódó fokozott füstterhelés kioldhatja a téglák közül a fugát, ami végül a kémény bedőlését okozhatja. A másik probléma, hogy sok esetben rosszul előkészített tüzelőanyaggal üzemeltetik a berendezéseket, például túlságosan nedves fával.
Minden kéményt legalább egyszer, esetenként kétszer ellenőriznek évente, a javításra szoruló kémények esetében fél, illetve egy esztendő áll a tulajdonos rendelkezésére a hiba elhárítására. Ennek megtörténtét a következő éves, illetve féléves utóellenőrzés során ellenőrzik a kéményseprők. Ha a tulajdonos nem korrigálta a jelzett hibákat, az építési hatóság veszi át az ügyet. Szomorú tény, hogy a második felszólítást követően is több tízezer lakás marad zárva Budapesten a kéményseprők előtt.
Kéményünk biztonságát magunk is felmérhetjük: miután lekapcsoltuk a kéményre kötött fűtőberendezést, nyissuk ki a kéménytisztító ajtót. Gyújtsunk meg egy kisebb köteg papírt, és tartsuk a kéménybe. Ha a papír hirtelen lobbanással pillanatok alatt elég, a kémény megfelelően szelel, ellenkező esetben tisztításra van szükség.
Saját biztonságunk érdekében érdemes szén-monoxid-riasztót felszerelni a lakásban. A már tízezer forint körüli áron elérhető szerkezetek hang- és fényjelzéssel figyelmeztetnek a szén-monoxid-szint emelkedésére. Léteznek olyan eszközök is, amelyek veszély esetén lekapcsolják a fűtőberendezéseket.

mm.