A Hősök teréről a Széchenyi-hegyre

A Széchenyi-hegy 1860-ban, gróf Széchenyi István halálának évében kapta a nevét, tisztelgésül a legnagyobb magyar előtt. Ebben az időben a beépítetlen területről csodálatos panoráma nyílt a Duna vonalára és a fővárosra. Mára a fenyőfák megnőttek, elzárják a kilátás nagy részét, az 1898-ban a Széchenyi-hegyen felállított kilátó azonban máig kedvelt célpontja a kirándulóknak.
A kilátóépítmény eredetileg a Városligetben, a mai Hősök terén, a millenniumi emlékmű helyén, a Zsigmondy Vilmos geológus által 1868-ban fúrt artézi kút fölött állt. A neve ekkor még Gloriette volt, és 1895-ben épült Ybl Miklós tervei alapján. A Hősök tere kialakításakor „útban volt”, kiadták rá a bontási engedélyt. A Svábhegyi Egyesületnek köszönhetően menekült meg a pusztulástól, és csodálhatjuk a mai napig. Az egyesület 1891. augusztus 30-án, Széchenyi István születésének századik évfordulójára emlékezve, Stróbl Alajossal elkészíttette Széchenyi mellszobrát, és a fenyőliget közepén, a hegy oldalába ékelve állította fel. Ők indítványozták 1897-ben, hogy a Hősök teréről a Széchenyi-hegyre szállítsák a Gloriette-et.
A Rege út torkolatánál álló, nyolcszög alapú építményre kétoldalt széles, balusztrádos korlátú lépcső vezet fel. Az itt lévő hengeres pilléreken Budapest címere, fölötte oroszlánfejek láthatók. A terasz mellvédhez kapcsolódó sarkaiban dekoratív mintaként delfinpár tekeredik. Az orommező felirata: „Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar dicsőségére Ybl Miklósnak ezt az alkotását az artézi kúttól idehozták 1898-ban Márkus József főpolgármester, Halmos János polgármester idejében. Átépítették 1926-ban Ripka Ferenc Dr. főpolgármester, Sipőcz Jenő Dr. polgármester idejében.”
A homlokfal előtt a lépcsőkarok közötti medence ma pázsittal van feltöltve, ennek közepén látható a 2003-ban felállított bronz Széchenyi-mellszobor. Az eredeti alkotás 1900-ban eltűnt, egy évvel később Bécsben, egy műgyűjtőnél akadtak rá. 1997-ben újból ellopták, ekkor azonban már nem a művészeti értéke, hanem a bronz anyaga miatt.
A kilátó másik oldalán található az egykori kútház kétszárnyú, csillagdíszes bronz ajtaja. A terasz közepén magasodik a kútház kupoláját eltakaró, kőből falazott hengertest, amelynek tetején lépcsőzetes átvezetés után emelkedik a harang formájú, fém zászlótartó rúd. Felületét gyöngy- és palmettasoros párkány fölött groteszk maszkok és gyümölcsfüzérek sora, szárnyas oroszlánfejek tagolják. Karcsúsodó gyöngy- és rozettadíszű átvezető tagja után emelkedik a magas zászlórúd.
A hely érdekessége a Széchenyi-emlékpad, a legrégebbi tárgy a kilátónál: 1860-ból származik, a hegy elnevezésének idejéből. A pad oldalán felirat olvasható: „Vándor, kit utad erre hoz,/e kéz hordta kőrakáshoz,/tudd a legnagyobb magyar nevét/a dicsők dicsője, a nagy Széchenyiét!/Keresztelője volt a honfi/tisztelve, áldva a nemes/viseli ez orom,/most és mindenkoron.” A kilátó mögött, kétoldalt, egy-egy széles ívben kanyarodó lépcső vezet lefelé ahhoz a magaslathoz, ahol a Széchenyi-emlékmű állt, innen lopták el 1997-ben az eredeti szobrot.

B. A.