Húsvét után: sonka, tojás, ha marad...
Négygyermekes barátnőm jegyezte meg egyszer a húsvéti ünnepek után: "maradékban verhetetlen vagyok!" Valóban, soha nem volt nála ételmaradék, mindent hasznosított és felhasznált, ahogy ő nevezte: újraalkotott. A mai drága időkben hajlamosak vagyunk rátartással vásárolni, húsvétkor is sok helyen marad a tojásból, jó esetben a sonkából. Íme, három bevált ötlet az újraalkotásra.
Cipóban sült főtt sonka
A cipó, amelyben a füstölt sonka maradékát megsütjük, burgonyás tésztából készül. Főzzünk meg héjában egy jó közepes, kb. 12 dekás burgonyát, azon melegen hámozzuk meg, törjük össze, várjunk egy keveset, amíg kihűl. Közben 2 deka élesztőt morzsoljunk el 1,8 deci langyos vízben, keverjünk bele 1 mokkáskanál cukrot, takarjuk le, és hagyjuk megkelni, kb. 10 perc alatt. Szitáljunk egy tálba 35 deka finom- vagy kenyérlisztet, adjunk hozzá 1 kiskanál sót. Majd jól gyúrjuk össze az áttört burgonyával és az élesztős vízzel. Úgy 5 percnyi gyúrás-dagasztás után apránként dolgozzunk bele 5 evőkanál olajt. A tészta akkor jó, ha elválik az edény falától. Takarjuk le, és 50 percig kelesszük.
Ezután borítsuk belisztezett gyúrólapra, és nyújtsuk kisujjnyi vastag, kör alakú formára. A közepére egyenletesen pakoljunk fel 50 deka főtt, lecsöpögtetett füstölt sonkát, combot vagy tarját, de a legjobb, ha lebőrözött, feldarabolt csülköt használunk. Hajtogassuk rá a húsra a tészta széleit, és úgy ültessük bele 1 evőkanál olajjal kikent tortakarikába, esetleg tepsibe, hogy az alja kerüljön felülre. Kenjük körbe a tésztát 1 evőkanálnyi olajjal, és konyharuhával letakarva újabb 50 percig kelesszük. Végül még egyszer kenjük át olajjal, imitt-amott szurkáljuk meg egy villával, hogy a sonka levegőt kapjon, és előmelegített sütőben, a közepesnél kissé erősebb lángon, 30 percig süssük.
Amikor kiemeljük a sütőből, vizes ecsettel még kenjük meg, ettől szép fényes lesz a teteje. Azon melegen tenyérnyi cikkekre vágva tálaljuk ecetes torma és egy pohár hűs, világos sör társaságában.
Mimóza tojássaláta
Hámozzunk meg 4 közepes, savanykás almát, reszeljük le kis lyukú reszelőn, nyomban locsoljuk meg egy kevés citromlével, nehogy megbarnuljon. Adjunk hozzá 15 deka, nagy lyukú reszelőn lereszelt kemény sajtot, 1 deci majonézt, 1 deci tejfölt vagy ugyanennyi tejszínt, sózzuk, borsozzuk (lehetőleg fehér borssal) kedvünkre, és az egészet jól keverjük össze. Ezután tisztítsunk meg 2 csokor újhagymát, karikázzuk fel, és azt is locsoljuk meg egy kevés citromlével. Karikázzunk fel 4 kemény tojást, reszeljük le mellé 2 kemény tojás fehérjéjét, ezt adjuk az almás-sajtos krémhez, a sárgájukat tegyük félre.
Ekkor béleljünk ki egy közepes tálat fejessaláta-levelekkel, és terítsük el rajta a krém harmadrészét, majd pakoljuk meg a tojáskarikák felével és a hagymakarikák harmadával. Erre ismét krém következik. Újból tojás- és hagymakarikákat sorakoztassunk a krémre, végül közepes lyukú reszelőn reszeljük le a félretett tojássárgájákat, és szórjuk a saláta tetejére, utánozva a mimóza szertehulló virágait. Alufóliával lazán beborítva a hűtőszekrényben tartsuk tálalásig, de legalább egy-két óráig. (Lajos Mari receptje, Lévai Anikó A konyhaablakból című könyvéből vettük át.)
Sonkás pogácsa
Érdemes megnézni, hogyan használták fel a húsvéti sonka „maradványait” az erdélyi nemesi családok. Ez a recept báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola kézzel írt receptes könyvéből való, ő az édesanyjától örökölte. A leírás tanúsítja, mennyire egy csepp sem ment kárba ott, ahol bőven volt mit aprítani a tejbe. A hitelesség kedvéért meghagytuk az eredeti helyesírást.
„11 dk lisztet, egy tojássárgáját, egy kávéskanál tejfölt, 2 dk vajat, kis sót és kis bort jól összegyúrni és két részre osztva késfoknyira kinyújtani. Ekkor a 20 dk sonkát, 6 dk reszelt sajtot kis tejföllel összekeverni, ebből kis halmokat rakni az egyik lapra, a másikkal befedni, pogácsákat szúrni, tojással bekenni és kisütni.”
A kevésbé gyakorlott háziasszonyok/urak figyelmébe ajánljuk, hogy 11 deka lisztből legfeljebb két-három személyre való pogácsa telik ki. Érdemes a mennyiséget arányosan növelni, s mintegy 180 Celsius-fokon 25 percig sütni. Erről a fogásról sajnos nem rendelkezünk még korabeli fotóval sem.
JM