Tíz éve áll a hegyvidéki evangélikusok temploma
Egy évtizede szentelték fel a Budahegyvidéki Evangélikus Egyházközség Kék Golyó utcai templomát. A jubileum alkalmából ünnepséget szervezett a gyülekezet, ezen felidézték a templomalapítás messzire visszanyúló előzményeit.
Tíz esztendeje vált valóra a hegyvidéki evangélikusok közel százéves álma: 2001-ben vehették birtokba első templomukat. Az évfordulóhoz kapcsolódóan dr. Fabiny Tamás püspök és D. Szebik Imre nyugalmazott püspök hirdetett igét, valamint ünnepi közgyűlést és hangversenyt szervezett a gyülekezet. A jubileum alkalmából Kézdy Pál felügyelő, a gyülekezet világi vezetője tartott előadást az egyházközség, valamint a templom alapításának körülményeiről.
Budán már pár évvel a lutheri reformáció kezdete után megjelentek az evangélikusok, de csak az 1800-as évek, a török megszállás és az ellenreformáció után tudtak gyökeret verni. Az első evangélikus gyülekezetet Mária Dorottya főhercegnő, József nádor felesége alapította 1819-ben. Az istentiszteleteket először a főhercegnő budavári magánlakosztályában, a mai Sándor-palotában tartották. 1847-ben Széchenyi István és Kossuth Lajos jelenlétében szentelték fel a Várban, a Dísz téren az első evangélikus templomot, majd ennek lebontása után, 1895-ben a Bécsi kapu téri templomot.
A budai evangélikusok számának növekedésével a XX. század elején megalakult az önálló Óbudai és Kelenföldi Evangélikus Gyülekezet, amelynek felépült a temploma is. Az egyre népesebb budai hegyvidéken lakó evangélikus családok már az 1920-as években szerettek volna saját templomot építeni. Amikor 1935 márciusában megalakították a Krisztinavárosi Templomépítő Egyesületet, meg is fogalmazták ezt a szándékukat.
Kezdeményezésükre a Budai (későbbi nevén: Budavári) Evangélikus Egyházközség lelkészei és vallástanárai éppen hetvenöt évvel ezelőtt, 1936. április 14-től vasárnaponként istentiszteleteket tartottak különböző XII. kerületi iskolákban, a helyi református imaházban és a kórházi kápolnákban. Ezeken egyre nagyobb számban vettek részt a környék evangélikusai. A Budai Evangélikus Egyházközség 1943 januárjában lelkészi kört szervezett a hegyvidéki hívek számára, vezetésére Danhauser Lászlót, a gyülekezet alapító lelkészét választották meg. A lelkészi hivatalt a Böszörményi út 5/a egyik lakásában alakították ki.
A templomépítés vágya gyűjtésre buzdította a híveket, a pénzt azonban elvitte a háborút követő infláció. Egy újabb gyűjtéssel, illetve egy ingatlan eladásával 1949-ben sikerült megvásárolni a Tartsay Vilmos utca 11. alatti villaépületet, amelyben lelkész- és egyházi lakást, lelkészi hivatalt, gyülekezeti termet és 1951-re kápolnát alakítottak ki. Ez egészen 2000. augusztus 20-ig adott helyet az 1953-ban hivatalosan is megalakult Budahegyvidéki Evangélikus Egyházközségnek. A gyülekezet második lelkészének Ruttkay Elemért választotta, aki 1951-től harminc éven keresztül végezte szolgálatát. Az istentiszteleteken részt vett D. Ordass Lajos püspök is, aki a XX. századi magyar, sőt az egyetemes evangélikus egyháztörténelem egyik legnagyobb alakja volt.
Az „igazi” templom iránti igény által vezérelve több kísérlet is történt telekvásárlásra, illetve építkezésre. A végső megoldást a kárpótlási törvény hozta meg. A gyülekezet 1994-ben az országos egyház segítségével, a kerületi önkormányzat közreműködésével templomépítési ingatlanhoz jutott a Kék Golyó utcában, ahol egy teljes körű felújításra váró önkormányzati lakóépület, raktárépület, valamint bontandó garázsok álltak.
A kiköltöző lakókkal és a garázshasználókkal való megegyezés évekig tartott, végül Benczúr László Ybl-díjas építész, egyházkerületi felügyelő és munkatársai tervei alapján 1998 novemberében megtörtént az alapkőletétel, 2000 januárjában pedig ténylegesen is elkezdődöttt az építkezés. Bő egy év alatt elkészült az új, modern templom a hozzá tartozó harangtoronnyal, továbbá a templomhoz csatlakozó gyülekezeti központ, valamint felújították a régi műemlék lakóházat, ahol a parókia kapott helyet.
Az ünnepélyes templomszentelésre 2001. április 7-én került sor. Az orgona egy évvel később készült el: a 17 regiszteres, 1053 fém- és fasípos, francia barokk hangzású hangszert Gálos Miklós tervei alapján a Pécsi Orgonakészítő Manufaktúra építette. Nemcsak istentiszteleteken, hanem koncerteken is hallható, 2003 óta a Budapesti Tavaszi Fesztivál hangversenyeinek is helyet ad a templom.
z.