Virányosi Egészségklub: a regeneráció filozófiája

A kínai tudományos akadémia szerint az ember valahol a Sárga folyó völgyében, az utolsó jégkorszak után jelent meg a Földön, ezért nevezik saját országukat Középső Birodalomnak, azaz a világ közepének. Elképzelésüket a régészet is egyre inkább alátámasztja, a pekingi ember leletei félmillió esztendősek, nemrégiben Dél-Kínában 700 ezer éves emberi nyomokat találtak.
Orvosi praxisuk természetesen ennél jóval fiatalabb, azonban így is legalább 2-3 ezer évesre tehető. Az egyebek között Kínában is dolgozó egykori diplomata, újságíró, P. Szabó József a Virányosi Egészségklub legutóbbi rendezvényén elmondta, a kínaiak négy tudományterületen értek el világraszóló eredményeket. Ezek: a földművelés, a csillagászat, matematika és az orvoslás. Az utóbbi nem ellenfele, sokkal inkább kiegészítője a mai modern gyógyászatnak.
Hasonlóképpen gondolkodik a keleti táplálkozástudománnyal évtizedek óta foglalkozó Barta Edina, aki az előadáson elmondta, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kimutatásai szerint egészségi állapotunkat tíz százalékban az egészségügy, húsz százalékban a genetika, huszonöt százalékban az életmód, negyvenöt százalékban pedig az elfogyasztott élelmiszerek határozzák meg. A kínaiak számára rendkívül fontos a táplálkozás, rájöttek ugyanis arra, hogy az életet adó energiát az ételekből lehet kinyerni. Úgy tartják, hogy az élő sejteknek nyers – azaz nem agyonfőzött, konzervált – élelmiszerekre van szükségük.
Szerintük a világot öt elem tartja egyensúlyban: a tűz, a fa, a víz, a föld és a fém, ez az egység pedig a test szintjén is megjelenik. Ha az elemekhez társuló szervrendszerek nem képesek folyamatosan energiával ellátni a soron következőt, és ezért a hiányt szenvedő terület egy másik útvonalon, szervült kapcsolaton keresztül máshonnan veszi el az energiát, betegek leszünk. Ilyenkor az a megoldás, hogy a rosszul működő szervrendszert tápláljuk. Az emberi test tehát jól körülírható kapcsolatrendszer szerint működik, ezért fordulhat elő, hogy például az egyre gyakoribb vastagbéldaganat a tüdő felé szóródik, a két szerv ugyanis közvetlen energiakapcsolatban áll egymással.
A tűz elemmel társítják a szívet, a szexuális energiát, a pajzsmirigyet, a véredényeket, a keserű ízt, a tapintásérzést, az örömet és a nevetést, illetve az évszakok közül a nyarat. Önmagában áll a föld elemhez társított emésztőrendszer – a kínai orvoslásban az emésztés kulcsszerepet kap, a betegségeket általában valamilyen anyagcserezavarból vezetik le –, amihez a lép, a gyomor- és hasnyálmirigy, a nedvesség, a nyárutó, az édes íz és az aggódás csatlakozik.
Ezt követi a körforgásban a fém elem a légző rendszerrel, a tüdővel, a bőrrel, a vastagbéllel, részben az allergiákkal és a csípős ízzel. A vese és a hólyag, a visszerek, a magas vérnyomás, a csontok, a sötét színek, a tél és a sós íz csatlakoznak a víz elemhez. Érdekes megfigyelés, hogy rengeteg ember küzd fülproblémákkal, a részletes vizsgálatok azonban kimutatják, hogy valójában a vese diszfunkciójáról van szó. Ennek oka, hogy a vese külső szerve a fül. A fa elem a méregtelenítést, az immunrendszert jelképezi, valamint a májat, a lépet, továbbá a tavaszt, idetartoznak az izmok és az inak, a könny, a harag, kiabálás és a savanyú íz.
A különböző ízek szerepe a kínaiak megközelítésében azért fontos, mert úgy tartják, hogy az édes, a csípős, a savanyú vagy a sós elutasítása, esetleg túlzott szeretete mindig valamilyen rossz működésre utal. Éppen ezért úgy étkeznek, hogy a tápanyagok megfelelő arányú és kombinációjú bevitelével fenntartsák a szervezet egyensúlyát. A szabályozottságra helyezik a hangsúlyt, figyelnek arra, hogy az immunrendszer szintjén ne forduljanak elő kilengések. Alulműködés esetén ugyanis megjelennek a daganatos elváltozások, míg az allergiás reakciók rendszerint a túlműködés eredményei.
Ennek tudatában arra kell törekedni, hogy az elfogyasztott növények egymást támogassák, mert csak így érhető el a regeneráció, ami a „táplálás + tisztítás = egyensúly” elven alapul – magyarázta Barta Edina, aki arra is emlékeztetett, hogy a szervezet a szintetikus vitaminok legfeljebb 20-30 százalékát tudja felhasználni. Ez az oka annak, hogy egy átlagember testében négy kiló olyan kívülről bevitt, de nem oda való anyag halmozódik fel, amitől meg kellene szabadulni.
A kínai orvoslás erre is megoldást nyújt, amikor az étkezéseken keresztül megvalósuló természetes energiapótlás révén hozzásegíti a szervezetet a megtisztuláshoz, majd az ezt követő öngyógyításhoz. Nem tünetet kezel, hanem az okok megszüntetésével foglalkozik, így elkerülve a szövődmények kialakulását.

Knp.