Bemutatkoztak a hegyvidéki óvodák

Az intézményválasztás előtt álló szülők már hónapokkal a beiratkozás előtt találkozzanak a kerületben működő óvodák képviselőivel, azokkal a pedagógusokkal, dadusokkal, akikre hamarosan rábízzák gyerekeiket – ez a hagyományosan mindig az év elején megrendezett Óvodakóstolgató legfőbb célja. Az idén először a folyamatos fejlesztések ellenére még mindig helyhiánnyal küzdő önkormányzati fenntartású intézmények mellett a magánóvodákat is meghívták az eseményre, így az érdeklődők valóban teljes képet kaphattak a kerületi óvodai kínálatról.
A szervező Hunniareg Budai Módszertani Központ vezetője, Szontagh Kinga elmondta: a hegyvidéki családok abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy bármelyik intézménybe íratják be gyermeküket, biztosan helyesen döntenek, hiszen valamennyi óvodában szeretetteljes szakmai munka folyik. Erről a nyílt napokon bárki személyesen is meggyőződhet, míg az óvodák nevelési elveiről, a kötelezően előírt felvételi követelményekről, a beiratkozás rendjéről és egyéb hasznos információkról az Óvodások leszünk című ingyenes kiadványban olvashatnak az érdeklődők.

Messze földön híresek

„A gyermekeik boldogulására figyelmet fordító szülők számára mindenképpen hasznos, ha még időben tájékozódhatnak az óvodai elhelyezés lehetőségeiről, egyúttal személyesen is megismerkedhetnek az intézményekben dolgozó pedagógusokkal” – hangsúlyozta Pokorni Zoltán polgármester, aki fontosnak nevezte a magánóvodák meghívását, hiszen mint mondta, nincs „öldöklő konkurenciaharc” az önkormányzati és a privát intézmények között. Sőt, mivel a kerület ebben az évben is több jelentkezőre számít, mint ahány gyereket el tud helyezni, a magánóvodák szerepe egyre inkább felértékelődik.
Egyetlen elutasítás is több, mint ami megengedhető lenne, tavaly ráadásul ez százhat esetben fordult elő annak ellenére, hogy 2010-ben nyolc új csoportot indított az újonnan megnyitott Csikó tagóvoda és az egy évvel korábban átadott Mesevár – emlékeztetett a polgármester, aki furcsállja, hogy miközben a kerület népessége fogyóban van, és a születések száma sem emelkedik jelentősen, az óvodáskorú gyerekek mégis egyre többen vannak.
„Arra kell gondolnunk, hogy sokan vannak olyanok, akik csak azért szereznek kerületi lakcímet, hogy gyereküket felvegyék valamelyik hegyvidéki intézménybe. Ez önmagában nem lenne baj, hiszen azt jelzi, hogy óvodáink messze földön híresek, azonban az elfogadhatatlan, ha egy máshol lakó miatt vagyunk kénytelenek egy valóban a kerületben élő jelentkezőt elutasítani. Éppen ezért az önkormányzat mindent megtesz a csak papíron hegyvidékiek kiszűréséért, tavaly például azt is ellenőriztük, ki mikor jelentkezett be a megjelölt lakásba” – emelte ki Pokorni Zoltán.

Szülői trükkök

Bár az önkormányzat igyekszik minden tekintetben a lehető legszínvonalasabb és legsokrétűbb óvodai szolgáltatást nyújtani – egyebek közt lehetőség van a speciális törődést igénylő kicsik elhelyezésére –, ez nem válthatja ki az otthoni nevelést. A gyerekeknek ugyanis az óvoda és a szülők közösen mutatnak példát, ebben az egymásra utalt együttműködésben pedig mindenkinek megvan a maga feladata: a pedagógus meghallgatja, és ha lehetséges, teljesíti a szülő kívánságait, míg a szülőknek nem szabad megfeledkezni arról, hogy egy közösségben a többiek érdekeit is figyelembe kell venni.
Pokorni Zoltán úgy látja, sokan ódzkodnak segítséget kérni a pedagógusoktól, holott éppen ők tudják a legjobban, hogyan kell kezelni a „rázósabb” korszakát élő gyermeket. Akkor sem kell kétségbeesni, ha az óvodapedagógus ötletei nem járnak eredménnyel, ebben az esetben érdemes a Jagelló úton található kerületi nevelési tanácsadóhoz fordulni. Ők sem gyógyítanak, viszont segítenek abban, hogyan neveljük gyermekeinket, tanácsokkal, szülői trükkökkel látnak el, ha kell, terápiát javasolnak.

Az óvodaérettség feltételei

Korábban kevesebb figyelmet fordítottak az óvodaalkalmasság vizsgálatára, manapság azonban szigorú feltételek vannak. Ezek a megfelelő kommunikáció, a szociális és pszichés érettség, valamint az önállósság megléte. Egyéves kor után minden gyermek más ütemben fejlődik, azonban ahhoz, hogy óvodába mehessen, egy bizonyos szintre el kell jutnia – hívta fel a figyelmet dr. Vári Zsuzsa. A hegyvidéki nevelési tanácsadó vezetője elmondta, hogy ilyen feltétel a kifejezés képessége, azaz hogy a gyermek el tudja mondani, ha éhes, szomjas, vagy fáj valamije.
Szintén elvárás a társas kapcsolatok igénye, hogy a kicsi maga is kezdeményezője legyen a kommunikációnak. A szociális érettség kategóriájába tartozik a kapcsolatteremtési képesség, itt a hangsúly a szükségleten van. Az a gyermek ugyanis, akit nem érdekelnek a többiek, rosszul fogja érezni magát az óvodában. Ez leggyakrabban az úgynevezett „zárt családokban” felnövő gyerekekkel fordul elő, ahol a kicsi túl sokat van együtt valamelyik családtaggal, és nem vegyül el kortársaival például a játszótéren.
Vári Zsuzsa hangsúlyozta: a gyerek tükör, mindaz látszik rajta, ami a családjában történik, ha valamilyen lelki baja van, arról általában a szülei tehetnek. Érzelmi antennája ugyanis rendkívül fejlett, felfogja a felnőttek minden rezdülését, éppen ezért az érzelmi stabilitást a családon belül kell megteremteni, az óvoda csupán megerősítheti ezt a pozitív állapotot.
Az óvodaérettség fontos kritériuma az anya hiányának feldolgozása, illetve annak megértése, hogy az óvodai tartózkodás nem végleges. Itt kap szerepet az átmeneti tárgy fogalma. Ez azt jelenti, hogy a gyerek az első időkben vigye magával kedvenc maciját, autóját, amelyről tudja, hogy vár rá az öltözőszekrényében. Az önállóssághoz tartozik az egyedül étkezés, az öltözködés és a szobatisztaság. Itt arra kell figyelni, hogy a gyerek képes legyen önállóan étkezni a meghatározott időpontokban, illetve legalább segítse, és ne hátráltassa az öltözködést. Pszichés problémákra utal, ha egy hároméves gyermek nem szobatiszta, vagy alvás közben bepisil.
Az óvodai rendre a családnak fel kell készülni, például betartani a kilenc órai érkezést. Legalább ennyire fontos, hogy a szülők bizalommal forduljanak a pedagógusok felé, ha ez nincs meg, azt a gyerek megérzi, és nem akar óvodába menni, ráadásul a szülőktől átvett félelmei akár betegségekben is megnyilvánulhatnak.

Ki mehet óvodába?

A közoktatási törvény értelmében a gyermek a harmadik életéve betöltése után vehető fel óvodába. Szintén felvehető az a körzetben élő, aki harmadik életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti, feltéve, ha valamennyi kerületben élő hároméves vagy idősebb jelentkezőt elhelyeztek. Köteles napi négy órát az óvodában eltölteni a gyermek abban az esztendőben, amelyben betölti az ötödik életévét.
Az óvodai felvétel jelentkezés alapján történik, ennek időpontjáról a fővárosi főjegyző dönt. Idén várhatóan május 2. és 6. között, a kitöltött felvételi dokumentumok leadásával lehet jelentkezni a kiválasztott kerületi óvodákban. A gyermeket elsősorban oda kell felvenni, ahová lakóhely szerint tartozik, illetve abba a körzetbe, ahol valamelyik szülője dolgozik. Előfordulhat azonban, hogy a jelentkezések függvényében az önkormányzat másik intézményben tud csak helyet biztosítani. Az ételallergiás gyerekeket kizárólag a Mesevár Óvoda fogadja.
Az óvodavezetők a felvételi döntésről június 4-ig értesítik a szülőket. Lényeges tudnivaló, hogy aki nem erősíti meg határidőig a beiratkozást, az elveszti az óvodai helyet – tájékoztatta a hallgatóságot Kovács Zsuzsa. Az óvodai szaktanácsadó elmondta: a hegyvidéki óvodák kiemelt figyelmet fordítanak az egészséges életmód és környezettudatosság kialakítására, valamint a mozgásigény kielégítésére. A gyerekek már az első napon gyermekméretű WC-t használnak, és megtanulják a szájöblítést.
A befogadási időszak intézményfüggő, van olyan óvoda, ahol a szülő csak az udvari életben vehet részt, máshol tágabb határokon belül lehet együtt gyermekével. Valamennyi hegyvidéki óvodában az értelmi fejlesztés területén a szabad, illetve irányított játék kap főszerepet, az intézmények olyan közeget teremtenek, ahol minden tevékenység az örömszerzésen alapul.

Óvodai fejlesztések

Az elmúlt három évben háromszáz új óvodai férőhelyet létesített az önkormányzat, tavaly mégis kénytelenek voltak több mint száz gyermeket elutasítani – emelte ki Fonti Krisztina alpolgármester is. Ennek oka, hogy különböző trükkökkel olyanok is bejutnak a méltán népszerű hegyvidéki óvodákba, akik erre egyébként nem jogosultak. A leggyakoribb a lakcímmel való visszaélés, amikor ismerőshöz, vagy akár pénzért idegenhez jelentik be a gyermeket.
Annak érdekében, hogy kiszűrjék az ügyeskedőket, az idén először a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik az itt lakásról, illetve arról, hogy a kerületben dolgozik. Utóbbiról a munkáltató igazolását is be kell mutatni. A csalás semmiképpen sem marad rejtve, hiszen a felvételt követően az óvodapedagógusok elmennek a megadott címre, így hamar kiderül, hogy a család életvitelszerűen tartózkodik-e ott.

Em.