Turulmadarak érkeztek
Bár a turul – legyen kerecsensólyom, sas vagy bármely nemes ragadozó – nem vándormadár, a polgármesteri hivatalban nemrég megnyílt kiállítás mégis vándorútra indul. A Turulszobrok a Kárpát-medencében III. című fotókiállítás a Hegyvidék után ezúttal is több helyen bemutatkozik az országban.
Harmadik alkalommal ad otthont a kerület Katona Bernadett munkáinak. A fiatal művész a kiállításmegnyitón elmondta, hogy kezdetben ő sem tudott többet a turulról, mint amit az iskolában tanult, a művek fotózása azonban igazi gyűjtőszenvedélyt ébresztett benne. Közel félezer turulszobrot örökített meg fotóin nemcsak országszerte, de a Kárpát-medence számos pontján is.
Az első turul-kiállítás 2009 februárjában jött létre Pokorni Zoltán polgármester ötletére és támogatásával – emlékezett vissza a kezdetekre Fonti Krisztina alpolgármester –, tavaly pedig a második is elindult országjáró körútjára. „Az a kerület vagy város állíthatja ki a képeket, amelyik méltó körülményeket biztosít – mondta. – A Hegyvidék után először Szarvasra, Karcagra és Debrecenbe megy tovább a gyűjtemény.”
Ma már kultúrtörténeti kincsként értékeljük a turulokat, és senki nem használja politikai célokra – utalt a hegyvidéki turulszobrot ért támadásokra dr. Vásáry István turkológus-történész, egyetemi tanár, az MTA doktora. „A turulábrázolás szimbólum – hangsúlyozta –, hiszen ez az Árpád-ház mitikus totemmadara, természetes kifejezése egyfajta vallásosságnak, és a magyarok kereszténység előtti történetéhez nyúlik vissza.”
Köznapi nyelvhasználatunkban egyetlen madárfajtát sem nevezünk turulnak – tette hozzá a történész –, de mindig valamilyen nemes vadászmadárral azonosítjuk, a sassal, a sólyommal, sőt leginkább a kerecsensólyommal, ezt támasztják alá a nyelvtörténeti emlékek is. „Az első emlékművek állítása a millennium idejére tehető – mondta Varsányi István –, később pedig törvény született arról, hogy minden település, amelyik az első világháborúban hőst adott a hazának, lehetőségeihez mérten állítson tiszteletükre valamilyen turulszobrot vagy -emlékművet.”
Nemzetünk eredetlegendája évszázadok óta megmozgatja a magyar emberek fantáziáját, különösen persze a művészekét. Nem lehet hát véletlen az sem, hogy a kiállítás felvételein a legodaadóbb figyelemmel sem nagyon találunk két egyforma turult.
(Antal)
A tárlat február 18-ig látható a polgármesteri hivatal első emeleti folyosógalériáján.
