Összefonódnak-e a budai villamosok?

A budai villamoshálózat átalakítása a tervek szerint közvetlen kapcsolatot teremtene Észak- és Dél-Buda között. Ehhez mindenekelőtt a területileg illetékes II. kerületnek március 31-ig ki kell adnia a szükséges építési engedélyeket, hogy ne vesszen el az erre a célra elkülönített, igen jelentős uniós támogatás. A legfontosabb lépés, hogy végre elkezdődjön a Bem rakparton – a Batthyány tér és a Margit híd között – az új villamospálya kiépítése, amivel a jelenlegi 17-es vonala összefonódna a 19-es és a 41-es villamoséval. Erre utal a projekt hivatalos neve: „Budai fonódó villamoshálózat”.
A 61-es a Moszkva tértől a 4-es és a 6-os villamos vágányain a Frankel Leó utcáig haladna, majd balra bekanyarodva rákapcsolódna a mai 17-es vonalára. Ellenkező irányban a szerelvények a Török utcán át jutnának ki a Margit körútra. Így a Bécsi út és a Vörösvári út sarkán lévő végállomásra három járat, a 19-es, a 41-es és a 61-es szerelvényei közlekednének, a 17-es pedig értelemszerűen megszűnne.
A Moszkva tértől a Hűvösvölgybe ismét kétféle villamos járna: a meghosszabbított 18-as és a mai 61-es, amely visszakapná megszokott 56-os jelzését. Az átalakítással a Villányi út–Alkotás utca útvonalon, a Krisztina körúton és a hűvösvölgyi vonalszakaszon is hasonló maradna a menetsűrűség, míg a Margit körúton az új vonalvezetésű 61-es révén óránként hét-nyolc szerelvénnyel bővülne a kínálat.
Sűrűn közlekednének a villamosok óbudai irányba, hiszen a korábbi egy helyett három vonal szolgálná az erre utazókat, továbbá megszűnne az átszállási kényszer a Margit hídnál. Az 59-es és az 59/A villamosokat nem érintené ez az átszervezés.
A fonódó kiépítése mindenképpen előnyös lenne a XII. kerületi polgárok számára – hívta fel a figyelmet Dorner Lajos. A VEKE elnöke lapunk kérdésére elmondta, a budai villamoshálózat átalakításának lényege, hogy megszűnik, vagy legalábbis jelentősen csökken az átszállási kényszer a járat által érintett kerületekben, így a Hegyvidéken is.
„Olyan hálózat kiépítése és működtetése a cél, amely gyorsaságával, kényelmével igazi alternatívát jelent az autós közlekedéssel szemben. Felmérések szerint a tömegközlekedők legjobban az átszállást utálják, ha felszállnak egy járműre, azt szeretnék, hogy az a lehető legközelebb vigye el őket úti céljukhoz. Ebben segít a város északi és déli területeinek összekapcsolásával a budai fonódó projekt” – hangsúlyozta Dorner Lajos, aki konkrét példával is alátámasztotta a villamosok összekötésének előnyeit: „Az Alkotás utca felől észak felé tömegközlekedők jelenleg legalább két alkalommal biztosan átszállnak, először a Moszkva téren, majd a Margit hídnál. A fonódóval erre már nem lesz szükség, ami a már említett kényelmi előnyök mellett a menetidőt is jelentősen lerövidíti.”
A fonódóhoz hasonló, igaz, buszokat érintő hálózatfejlesztést már korábban is végrehajtottak Budapesten. A VEKE javaslatára a többi között a részben hegyvidéki járatnak is felfogható 5-ös buszt alakították át úgynevezett átmenős járattá, aminek lényege, hogy a két távoli végállomás között folyamatosan közlekednek a járművek. Az elképzelés sikerét mutatja, hogy az intézkedést követően az 5-ös busz kihasználtsága közel harminc százalékkal nőtt.
Hasonló eredményt tud felmutatni a 41-es villamos, amelynek vonalát szintén a VEKE javaslatára hosszabbították meg a Batthyány térig. Ezzel a járat nem csupán megmenekült az egyébként tervezett megszüntetéstől, hanem alapja lehet a budai fonódó hálózatnak.
Többen szorgalmazzák a 6-os villamos teljes körjárattá alakítását. Ennek megvalósítása jelenleg nincs napirenden, mert nem lenne gazdaságos. Egy Combino méretű villamos a jelenlegi járatsűrűség mellett kihasználatlan lenne a budai körúton. Hosszabb távon azonban az utasszám emelkedésével gazdaságossá válhat az elgondolás, aminek egyébként egyik technikai feltétele éppen a fonódó hálózat tervezett kiépítése.

KI–mm.