A „lengyelek atyjával” chatelt

„Lengyel, magyar két jó barát, együtt harcol, s issza borát!”, hangzik az évszázados mondás, amelyet ezúttal gimnazisták elevenítettek fel egy országos diákvetélkedőn. A lengyel–magyar összetartozás évének tiszteletére első alkalommal meghirdetett történelmi és irodalmi pályázat a két nép közös múltját, a nemzetek barátságának gondolatát ölelte fel. A megadott témakörök lehetőséget adtak arra is, hogy a résztvevők a 21. századból visszatekintve megidézzék a lengyelek és magyarok sorsát egyaránt befolyásoló történelmi személyiségeket.
Az Arany János iskolából három 11. c osztályos tanuló, Zimmer Krisztina, Leki Balázs és Sitkei Péter indult a pályázaton. Közülük a legjobb eredményt az idősebb Antall Józsefet, a „lengyelek atyját” egy képzeletbeli chatszobában megszólaltató Zimmer Krisztina érte el, akit a bírálóbizottság különdíjban részesített. A diák lapunknak elmondta, hogy pályázatában a második világháború kitörése után Magyarországra menekülő lengyelekkel foglalkozott. Arra a sajnos kevéssé ismert történelmi tényre próbálta ráirányítani a figyelmet, hogy 1939. szeptember 21-én gróf Teleki Pál miniszterelnök teljes hosszában megnyitotta az északi határt a németek elől menekülő lengyelek előtt. Számuk rövid idő alatt százezerre nőtt, a hontalanná válókat példátlan módon szinte egy emberként segítette a magyar társadalom.
A kormány a menekültek ügyét a Belügyminisztérium idősebb Antall József irányítása alatt álló IX. szociális osztályának feladatkörébe utalta, ezzel is kifejezve, hogy nem rendőrségi, hanem szociális problémáról van szó. A német megszállást követően Antall József lemondott tisztségéről, majd néhány nappal később letartóztatták. A menekültek érdekében végzett fáradhatatlan munkája elismeréseként a „lengyelek atyja” névvel emlegetik őt azóta. Nevét emléktábla őrzi az 1945 után újjáépített varsói óvárosban.

Ám.