Több férőhely a hegyvidéki óvodákban

Minden eddiginél több gyermeket vettek fel az önkormányzati fenntartású óvodák. A létszámbővülés az utóbbi esztendőkben végrehajtott fejlesztéseknek köszönhető. Az első nevelési évben öt csoportot fogadott a 2009-ben alakuló Mesevár Óvoda, valamint az ugyanekkor két csoporttal induló Táltos Csikó tagóvoda. Egy esztendővel később a Mesevárban újabb két, a Csikóban egy csoporttal nőtt a férőhelyek száma. A Mesevár felmenő rendszerű feltöltése tovább folytatódik, szeptemberben újabb két csoport indul az intézményben. Mindez azt jelenti, hogy három év alatt mintegy háromszáz férőhelyet létesített az önkormányzat – sorolta a közelmúlt eredményeit Fonti Krisztina alpolgármester.
A több tízmillió forintos beruházásokra a folyamatos túljelentkezés miatt volt szükség. „Az oktatási törvény értelmében az önkormányzati óvodákba az ötödik életévüket szeptember harmincadikáig betöltő gyerekeket, valamint a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű jelentkezőket kötelező felvenni – folytatta az alpolgármester. – Ennek ellenére a Hegyvidéki Önkormányzat arra törekszik, hogy a kerületben élő valamennyi gyermeket elhelyezze, aki óvodába jelentkezett.” Fonti Krisztina szerint ez korántsem egyszerű feladat, hiszen az országos demográfiai folyamatokkal ellentétben a XII. kerületben évek óta egyre több az óvodáskorú.
Az önkormányzati fenntartású intézményekbe idén a rendelkezésre álló 392 férőhelyre 588-an jelentkeztek, közülük azonban csak 532-en kerületi lakosok. A nagy érdeklődés mellett az is nehézséget okozott, hogy az egyébként az iskoláskort elérő nagycsoportosok közül ezúttal a szokásosnál többen maradnak még egy évig óvodában. Segítséget jelent ugyanakkor, hogy az önkormányzat három esztendővel ezelőtt közoktatási megállapodást kötött a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz tartozó Bíró utcai óvodával, amely minimális térítési díj ellenében – jelenleg havi 15 ezer forintért – évente harminc hegyvidéki gyermek elhelyezését biztosítja.
Szintén jó a kapcsolat a körzetes feladatokat ellátó ELTE, valamint a kerületi jelentkezőket is nagy számban fogadó Zölderdő Óvodával. „A Hegyvidéken annak ellenére folyamatosan nő az óvodások száma, hogy a születéseknél nem tapasztalható ilyen mértékű emelkedés. A környező városrészekben, illetve az agglomerációban élők közül ugyanis sokan szeretnék beíratni gyermeküket a túlzás nélkül messze földön híres tizenkettedik kerületi óvodák valamelyikébe. Ez az oka annak is, hogy annyi új lakcímbejelentés történik a felvételi időszak előtti hónapokban” – magyarázta az alpolgármester.
Ebben az esztendőben, épp az elmondottak miatt, a korábbiaknál szigorúbban ellenőrizték a lakcímek valódiságát. A szülőknek büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkozniuk kellett arról, hogy legalább egyikük a gyermekkel életvitelszerűen a kerületben él. „Minden jogi eszközt igénybe vettünk annak érdekében, hogy kiszűrjük azokat, akik csak papíron laknak a Hegyvidéken – hangsúlyozta Fonti Krisztina. – Erre mindenképpen szükség van, hiszen csak így lehet elérni, hogy a máshonnan érkezők ne vegyék el a helyet a kerületi gyerekek elől.” Az állami normatíva csupán az óvodai költségek negyven százalékára elég, a fennmaradó hatvan százalékot az önkormányzat az itt élők adójából fedezi. Ezért is elfogadhatatlan, ha olyanok veszik igénybe a szolgáltatást, akik nem járulnak hozzá a Hegyvidék költségvetéséhez.
Az óvodákban megszűnt az előjegyzés, helyette az egész kerületre érvényes várólista készül – beszélt egy újdonságról Gilicze Zoltán, az önkormányzat oktatási és közművelődési irodájának vezetője. A változtatást azzal indokolta, hogy az előjegyzéses rendszer „évekre előre lefedi” az adott óvoda kapacitását, így biztosan nem tudnák elhelyezni az új belépőket. Év közben a szülők az oktatási és közművelődési irodán adhatják be azoknak a gyerekeknek a felvételi kérelmét, akik szeptember 30-a után ünneplik harmadik születésnapjukat. Az iroda a pillanatnyi szabad helyek függvényében bírálja el a jelentkezéseket.

Em.