Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez
Elfelejtett_szobrok2

Elfelejtett szobrok

Rév István Árpád kisplasztikáit láthatja a nagyközönség a polgármesteri hivatal harmadik emeletén. A tárlatot megnyitó Sikota Krisztina, az önkormányzat kulturális és oktatási bizottságának elnöke köszönetét fejezte ki a Bajor Gizi Színészmúzeumnak a kiállítás ötletéért, mert mint mondta, méltatlanul merült a feledés homályába ez a rendkívül sokoldalú művész.
Galántai Csaba bábtörténész, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa méltatásában elmondta, hogy Rév István Árpád nemcsak szobrász és bábalkotó volt, hanem hegedülni, de még hegedűt készíteni is tudott, sőt, a csillárgyártásba is belekóstolt. Bábosként Rév gyerekeknek és felnőtteknek is játszott, a népmesék és a Mátyás király-mesék előadásán túl Arany Toldiját is „paravánra vitte”. Mégsem volt könnyű az előrejutása, hiszen meg kellett küzdenie kora előítéletével, azzal, hogy akkoriban a bábjátékot egyenlőnek tartották a vurstlival. Csak Jávor Pál és Hóman Bálint közbenjárására kaphatott bábművészként működési engedélyt.
Elfelejtett_szobrok1Pedig komoly bábszínházat hozott létre. Bábosai igazi művészek voltak – mint például az idén nyolcvannyolc esztendős Gera Zoltán színművész (számtalan szerepe mellett a Tenkes kapitánya fogadósát, Dudva urat szinte minden generáció megismerte), aki a kiállítás megnyitóján elmondta: Rév figyelme mindenre kiterjedt annak érdekében, hogy tökéletes produkciót hozzon létre. Őt, a fiatal színészt még orrsövényműtétre is elküldte, hogy javíthasson kissé túlzott nazálisain. „Mostohaapámként tekintettem rá, ő pedig édesapaként bánt velem” – mondta Gera Zoltán.
Feledi Balázs művészettörténész arra hívta fel a figyelmet, hogy Rév nemcsak nagyszerű művész volt – az eddig felsoroltakon túl kitűnő portrérajzoló, rendkívüli karakterérzékkel –, hanem olyan hazájához hű férfi is, aki a düsseldorfi tanulmányai után, bár tehette volna, mégsem maradt Németországban. Visszajött, mert fontosnak tartotta, hogy hazahozza kint megszerzett tudását.
Kiállítása egyfelől tiszteletadás az 1977-ben elhunyt művész emlékének, másrészt érdekes látnivaló is. Csupán kisplasztikáit nézegetve azt gondolnánk, kortárs alkotók műveit vizsgáljuk. Szellemes megoldásai, a felhasznált anyagok sokasága, a majd’ minden kis szoborban megtalálható idegen anyag – mint például egy szeg, vagy egy biztosítótű – olyan ötletek, amelyek nemhogy időtlenné, de szinte fiatallá is teszik ezeket a csaknem százéves műveket.Elfelejtett_szobrok3

(A.) 

A kiállítás szeptember 9-ig látható a polgármesteri hivatal harmadik emeletén.