Célegyenesben a Hegyvidék

Idén lenne százéves a Széchenyi-hegyi golfpálya – ebből az alkalomból a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény sporttörténeti kiállítást rendezett Beethoven utcai termeiben. A Célegyenesben a Hegyvidék című tárlatot végignézve nyilvánvalóvá válik: annak idején kuriózumszámba ment a fogaskerekű felső végállomásához közel kialakított, kilenclukú, két és fél kilométer hosszú pálya, amelynek gyepéhez egyenesen Angliából hozattak fűmagot.
A Svábhegyi Értesítő 1911. szeptember 1-jei számában így írt az új pályáról: „…a svábhegyi nyaralókhoz és a fővároshoz közel esik, ez lenne hivatott arra, hogy a mi ifjúságunkba is belenevelje a bámulatosan nemes játékot. A hozzávetőleg ítélők mindjárt a világ egyik legszebb pályájának hívják. Tény, hogy a helye festői, a talaja megfelelő, és nagy szorgalommal elsőrangú pályává építhetik át.” 1948-ig rendszeresen tartottak itt nemzetközi versenyeket, azonban az ország akkor hatalomra kerülő vezetése nem nézte jó szemmel a golfozást, nem tartotta méltónak a kommunizmus szellemiségéhez ezt a sportot. A klubot nem zárták be, nemes egyszerűséggel a pálya területén hozzákezdtek az úttörővasút Széchenyi-hegyi végállomásának építéséhez. Az ellehetetlenített golfklubot hivatalosan 1951-ben oszlatták fel.
A helytörténeti gyűjteményben számos más, a Hegyvidéken nagy hagyományokkal rendelkező sportág története is megismerhető. Ilyen például az autó- és motorversenyzés. A két világháború közötti időszak legnevezetesebb eseménye az évente megrendezett Királyi Magyar Automobil Club svábhegyi versenye volt. Útvonala a Kékgolyó utcából indult, az Agancs utcában ért véget. Az első svábhegyi futamon, 1920 októberében rajthoz állt többek között Déván István olimpiai síversenyző, Kaszala Károly egykori pilóta, majd motorversenyző, valamint Almássy László Ede, aki a ’20-as években afrikai kirándulásaival hívta fel magára a figyelmet. A következő esztendőkben a viadal hírneve eljutott egész Európába, 1924-ben már a Mercedes is gyári csapattal jelentkezett. Az utolsó hivatalos svábhegyi versenyt, amely az európai bajnokság egyik futama lett, 1930. szeptember 21-én rendezték.
A kiállításon a síelés hagyományairól is szó esik. Kiderül, hogy 1892-ben Demény Károly, a Budai Torna Egylet tagja és Bély Mihály iskolaigazgató norvég ismerőseitől kapott felszereléssel – kőrisfa lécekkel, fókabőr cipőkkel és kecskeszőr harisnyával – próbálta ki először a síelést a budai hegyekben. Egy évvel később a Budai Torna Egyletben már tízfős sícsapat működött, a XX. század elejére pedig mindennapossá vált a sízők látványa a téli Svábhegyen.
Néhány különleges relikvia is gazdagítja a gyűjtemény válogatását. A leglátványosabb darab egy Méray Jap 500 típusú, versenyzésre is használt oldalkocsis motorkerékpár, amely 1927-ben készült a Méray-Horváth fivérek, Lóránd és Endre Városmajor utcai műhelyében. A 19 magyar és 9 nemzetközi, valamint 3 páros bajnokság győztese, dr. Szlávy Béláné Hevesi Erzsébet golfütője, valamint a párosban kétszeres Grand Slam-győztes Taróczy Balázs teniszütője is látható a termekben, egy vitrinben pedig megcsodálható az a díszkalapács, amellyel egykor Ferenc József ütötte be az Erzsébet Kórház, azaz a mai Sportkórház zárókövét.
Izgalmas hírekkel szolgált Váczi János alpolgármester a régi sporthagyományok újraélesztésének lehetőségeiről. Mint a kiállításmegnyitón elmondta, néhány évvel ezelőtt Peter Thomson golfozó csapata jelezte az önkormányzatnak, hogy ismét kiépítené a történelmi pályát a Széchenyi-hegyen. A kerület támogatja az ötletet, a megvalósítást azonban nehezíti, hogy a helyszínen jelenleg egy védett honvédségi objektum található – ám ha arra ott már nem lesz szükség, az egykori golfpálya is megépülhet.
A Normafánál lévő sípályát egy osztrák­–magyar konzorcium fejlesztené, amire viszont egyelőre a környezetvédők aggályai miatt nem kerülhet sor. A leghamarabb – valószínűleg már ez év őszén – a svábhegyi autóverseny indulhat el, amely valójában old timer járművek show-ja lesz. A tervek szerint a Jagelló úti parkolótól a Normafáig vonulnak a legszebb veterán autók és motorok.

z.