Parkolunk, de hol?

A magyarok többsége nem szeret közösségi garázsban parkolni – osztja meg tapasztalatait Kocsis Ferenc Árpád, a Magyar Parkolási Szövetség titkára. „A garázsban vagy utcán kérdése alapvetően a praktikusságról szól: az ember mindent a lehető legkevesebb energiaráfordítással akar megoldani – teszi hozzá. – Sok parkolóházban keskeny és meredek le- vagy feljárón kell behajtani, előfordul, hogy sötét van, szűkek a helyek, így gyakran csak többszöri tolatással sikerül a két vonal között megállni, a szomszéd könnyen meghúzhatja a kocsi fél oldalát – leginkább ez a kép él bennünk a parkolóházakról. Hiányzik a marketing a garázsok üzletpolitikájából, e nélkül ma már semmit nem lehet eladni. Kint az utcán nincsenek ilyen gondok, megállok, fizetek, és megyek a dolgomra.”

Nézzük meg tehát, mi is a helyzet az utcán!
"Az utcai parkolás sajátságos dolog – mondja Orosz László, a Hegyvidéki Önkormányzat városgazdálkodási irodájának felszíni parkolási ügyekért felelős ügyintézője. – A fizető parkolóhelyek jelentős részét ugyanis nem klasszikus parkolásra használják a lakók, hanem a köztereken tárolják az autóikat, mivel nincs elég mélygarázs, ahol megfizethető áron elhelyezhetnék őket. A főútvonalakon ingyenesen lehet várakozni, ami egy joghézagnak köszönhető: habár a főváros jelenleg érvényes rendelete értelmében a főútvonalak is a parkolási övezetek részei, ezek nem kerületi, hanem fővárosi gondozásban állnak, és itt nincsenek parkolóórák."
A kerületi gondozásban lévő mellékutcákban a fizető parkolóhelyek kihasználtsága a teljes kerületre vetítve, többéves átlagot figyelembe véve, mintegy harminc százalék. "Ez első hallásra meglepően alacsonynak tűnhet – hangsúlyozza Orosz László –, azonban meg kell vizsgálnunk egyfelől a területi, másrészt az időbeni eloszlást, így máris egészen más képet kapunk. A kerület alsó részében, azaz a János kórház, Széll Kálmán tér, Alkotás utca, Városmajor utca által határolt területen lényegesen magasabb az arány, a hetven-nyolcvan százalékot is eléri, míg az ezen kívül eső területeken csupán tíz-tizenöt százalék. A munkanapok sajátságos jellemzője, hogy az agglomerációban lakó, Budapesten dolgozó jelentős számú munkaerő a kerület határán, a nem fizető részben áll meg gépkocsijával, ahonnan tömegközlekedéssel megy tovább. A napi nyolc-tíz órát itt pihenő autók akadályozzák a környéken lakókat.”
A parkonet.com parkolási hírportál adatai szerint csúcsidőszakban a Széll Kálmán tér–Böszörményi út–Alkotás utca háromszögben szinte lehetetlen utcai parkolóhelyet találni, ám a mélygarázsok még ilyenkor is rejtegetnek szabad helyeket. Csukás Csongor, a MOM Park üzemeltetéséért felelős cég vezérigazgatója nem érti, miért alakult ki ez a helyzet, amikor a mélygarázs olcsóbb, mint a felszíni parkolás. Az ár náluk például 300, míg az utcán 320 forint óránként.
A MOM Park környékén nagyon kevés az utcai parkolóhely, míg sok irodaház található ott. Az 1234 parkolóhellyel rendelkező garázs kihasználtsága hetven százalék körüli, a telítettség reggel 8-9, illetve 17-18 óra körül a legnagyobb. „Folyamatos fejlesztések zajlanak – mondja Csukás Csongor. – A biztonságérzet növelésére több világítást tettünk be, piros-zöld parkolóhely-kijelzéseket építettünk be, kamerákat helyeztünk el, és rendszám-felismerő rendszert alakítottunk ki, ami nagyban megkönnyíti az ügyfelek dolgát.”
"Az óránkénti díj mindig alacsonyabb nálunk, mint az utcán, jelenleg 250 forint – tudjuk meg Szabó Lászlótól, a Mammut Zrt. üzemeltetési igazgatójától. – Összesen ezerkétszáz-ezernégyszáz parkolóhelyünk van, a kihasználtság a nyári szezonban alacsonyabb, novembertől júniusig azonban a hetven százalékot is meghaladja. A parkolóházban nagyságrenddel kevesebb a gépkocsifeltörések, -lopások száma, mint az utcán. A Magyarországon először nálunk bevezetett rendszámfelismerő rendszert szeretnénk összekötni a rendőrség adatbázisával is, ami végképp elrettentené a tolvajokat. Kiépítettünk a környéken egy foglaltsági előjelző táblarendszert, ezzel is könnyítve, hogy az autósok melyik parkolókat keressék fel, ne csak a bejáratnál döbbenjenek rá, hogy nincs szabad hely. A táblarendszer Magyarországon egyedülálló, többéves egyeztetés és engedélyezés előzte meg a kialakítását. Sokakat egyébként a kényelem hoz be ide: az ember lifttel fel tud menni az áruházba, esőben, hóban nem kell kilépnie az utcára.”
Mindenki eldöntheti tehát, mi a szimpatikusabb a számára. A felszín alatti parkolóhelyek száma mindenesetre nemrég tovább nőtt a Hegyvidéken: a MOM Kulturális Központ mellett megnyílt a száztíz férőhelyes mélygarázs, amely a Larus Étterem és Rendezvényközpont vendégeinek fogadását biztosítja. Az ökoházként üzemelő garázs fűtéséről a Hegyvidék szennyvize gondoskodik.

Ny. N.