Ne az utcát fűtsük!

A fűtési energia megtakarítása terén a legjobb eredményt az egész ház hőszigetelésével érhetjük el, legyen szó akár családi, akár társasházról. A homlokzati hőszigetelés ma egy igazán energiahatékony ház esetében 12-15 centiméternél kezdődik; ennek ellenére még mostanában is leggyakrabban az 5-8 centiméteres szigetelési vastagságot alkalmazzák, hogy csökkentsék a beruházás költségét – ennek árát azonban a szükségesnél magasabb fűtésköltségben kell majd később megfizetni.
Díszesebb, tagozatokkal ellátott épületeknél a külső, utólagos hőszigetelés sajnos nem járható út. Gyakran előfordul az is, hogy a lakóközösség nem meggyőzhető a hőszigetelés szükségességéről, így a lakás hőszigetelését önállóan kell megoldani – ez azonban homlokzaton kívülről meglehetősen problémás, hiszen emeleti lakás esetében nem lehet gazdaságosan beállványozni a házat, és elkészíteni a szigetelést.
A homlokzati hőszigetelés a belső oldalon nem kimondottan ajánlott, de egy lehetséges megoldást jelenthet. Ebben az esetben azt kell mérlegelni, hány centimétert tudunk „elvesztegetni” a szigetelés számára, aminek a javasolt vastagsága 10-12 centiméter. Nagyon fontos a párazáró fólia elhelyezése a szigetelés lakás felőli oldalán, ennek hiányában ugyanis a falakon át távozó pára a hőszigetelésben csapódik ki. Belső hőszigetelésnél a kalcium-szilikát anyagú hőszigetelő tábla ajánlható.
Ha a lakás felett beépítetlen tetőtér található, 15-20 centi vastagságú kőzetgyapot-szigetelést érdemes lefektetni. Lapos tetőnél sokkal nehezebb a kivitelezés, ahol a vízszigetelésre is gondolni kell. Ilyen esetben nem érdemes egyénileg nekifogni a szigetelésnek, hacsak nem belülről (amennyiben a belmagasság engedi), mint a homlokzati falak esetében, szintén ügyelve a párakicsapódás elleni védelemre.

Légtömör nyílászárók résszellőzőkkel

Nyílászáró cseréjénél érdemesebb fa nyílászárót választani, amely könnyen karbantartható, felújítható, ellentétben a műanyag és alumínium változatokkal. Törekedjünk arra, hogy az új nyílászáró U-értéke – amely azt mutatja meg, hogy egységnyi idő alatt mennyi energia távozik – ne haladja meg az 1,1 W/m²K értéket. (Ne az üveg U-értékét, hanem a teljes nyílászáróra vonatkozó értéket nézzük!)
Sok esetben penészesedés jelentkezik, amikor a falakat nem hőszigetelik, viszont új, tökéletesen záró ablakokat helyeznek el, amelyek teljes mértékben akadályozzák a pára távozását a lakásból. A megnövő páratartalom lecsapódik a hideg falakon, a nedves felület pedig a penészgombák megjelenésének kedvez. Ilyenkor, ha a ház szigetelésére nincs lehetőség, résszellőzőket építhetünk be a nyílászárókba, amelyek automatikusan szabályozzák a beáramló friss levegő, valamint az elvezetésre kerülő szennyezett levegő mennyiségét, biztosítva ezzel a mindenkori optimális légcserét és páratartalmat a belső légtérben.
Amennyiben az új, légtömör nyílászárók mögötti helyiségben nyílt égésterű (hagyományos) gázkészülék van, úgy az ablakok tömítése tilos és életveszélyes, mert ezek a készülékek a helyiség oxigénjét fogyasztják. Gépi szellőztetés híján a régi épületekben a teljes légzárás több kárt okozhat, mint a vélt hőveszteség.

A régi ablakokat is fel lehet újítani

Bizonyos esetekben a nyílászárók cseréje helyett érdemesebb a régieket felújítani. A hagyományos, történelmi nyílászárók cseréjével egyrészt pótolhatatlan értékek mennek tönkre, másrészt temérdek szemét keletkezik feleslegesen.
Régi nyílászárók esetében a réseken át távozó levegővel járó hőveszteségnek nagyobb a jelentősége, mint a rossz U-értékű üvegezésből származó veszteségnek. A belső ablakszárnyat tömíteni kell az ütközéseknél, hogy a fűtött tér meleg, párás levegője ne jusson a két ablak közé, ahol a nedvesség lecsapódhat a külső, hideg üvegen. A külső ütközést nem kell, sőt nem szabad tömíteni a szellőzés ellen!
A régi, fa ablakkeretek felületének kezelésénél a természetes lenolaj alapú festékek használata javasolt – régebben is kétszeri forró lenolajos kenéssel védték az ablakokat. A műanyag alapú festékek alkalmazása nem szerencsés, mert másképpen mozognak, mint a fa, s így hamar leperegnek. A régi ablakoknál a lenolaj és az alsó, eredeti (általában ólomtartalmú) festékréteg legtöbbször még tökéletesen tapad a fára, ezért ezt a réteget nem érdemes leszedni, csak a megöregedett későbbi fedőfestékeket. Ha a fa teljesen csupasz, akkor a „kiégett”, kiszáradt, de ép felületeket lenolajjal célszerű alapozni, majd megfelelő várakozás után lenolaj bázisú festékkel kezelni. Újraüvegezéskor a kittet egy hét száradási idő után, de egy hónap eltelte előtt kell lefesteni, hogy ne repedezzen meg.
Az üvegtermékek fejlődésével mára az is lehetővé vált, hogy hőszigetelő üvegezésre cseréljük ki a meglévő ablakok szárnyában lévő szimpla üveget. Az ablakszárnyak üveghornyának mérete átlagosan 10-15 milliméter, amibe már be tud feküdni a legvékonyabb hőszigetelő üveg.

z.

Cikkünk elkészítéséhez Kazinczy Gyöngyvér építészmérnök, a Környezet- és Energiatudatos Építészeti Stúdió (www.energiatudatoshaz.hu) vezetője nyújtott segítséget.